Az idei tanév őszi félévének utolsó kifizetési napján (január 15-én) 1,532 milliárd forint összegű hallgatói hitelt folyósított a Diákhitel Központ (DK) Rt. – jelentette be a társaság. A DK által kihelyezett hitelállomány ezzel 49,5
milliárd forintra emelkedett, és immár 156300 hallgató rendelkezik diákhitel-szerződéssel.
A 2001-ben bevezetett konstrukció a számok tükrében változatlan népszerűségnek örvend, de az általános kamatszint emelkedése hátrányosan érinti a hallgatókat is. A múlt év során megemelkedett forrásszerzési költségeket (különösen a novemberi 300 bázispontos jegybanki alapkamat-emelés hatását) a közeljövőben már kénytelen beépíteni a DK is, így a felszámított kamatok akár 12 százalékra is ugorhatnak. Piaci szakértők szerint mindez remélhetőleg csak átmeneti teher, ellenzéki politikusok azonban már azt is kétségbe vonják, hogy egyáltalán fenntartható így a hallgatói hitelrendszer.
Kockázati felárral
A diákhitel változó kamatozású, de mértéke alacsonyabb a hasonló célra igénybe veheto kereskedelmi banki hitelek kamatánál. A kamat alapvetően három elemből áll össze: az átlagos forrásköltségből, a hallgatók közösségének nemfizetési kockázatát fedezo kockázati prémiumból, illetve a hallgatói hitelrendszer működési költségét fedezo prémiumból. Egy 2001-ben hozott kormányrendelet értelmében a DK Rt. az utóbbi két kamatelemet (amely legfeljebb 4,5 százalék lehetne) nem számíthatta fel a 2001/2002 illetve a 2002/2003 iskolai évben. 2003. augusztusában azonban a kormányrendeletet akképp módosították, hogy bár a működési költségeket továbbra sem, de a kockázati felárat köteles felszámítani a központ. Ez azt jelenti, hogy a 2004. júniusáig tartó tanévben a kamatteher az átlagos forrásköltségen túl 2 százalékos prémiummal növelten kerül meghatározásra.
A diákhitel kamata az őszi szemeszterben még évi 9,92 (azt megelőzően pedig 9,5) százalék volt. A társaság a tavaszi félévre vonatkozó kamat mértékét január 24-ig teszi közzé, mértékét azonban többé-kevésbé előre lehet jelezni. A forrásköltségek számításánál az előző kamatperiódus alatt bevont források átlagköltségét veszik figyelembe, vagyis a február 1-jétől esedékes kamat a 2003. szeptember 1. és 2004. január 31. közötti időszak forrásköltségeit tartalmazza.
A DK kezdetben banki hitelből teremtett forrást a hitelezéshez, tavaly ősz óta pedig államilag garantált kötvények kibocsátásával. A társaság tavaly szeptemberben és októberben 10-10 milliárd forintot vont be a tőkepiacról 8,52, illetve 8,38 százalékos átlagos hozam mellett, decemberben pedig 5 milliárd forintot 11,73 százalékos átlagos hozammal, miután közbejött a novemberi drasztikus kamatemelés. Ez alapján az látható, hogy az átlagos forrásköltség 10 százalék körül alakul, ami eleve magasabb, mint az eddigi diákhitelkamat volt. Amennyiben pedig a nem fizető hallgatók miatt képzett kockázati felárat is hozzászámítjuk, 12 százalék körüli kamathoz jutunk.
Természetesen hosszabb távon a DK is arra számít, amire a piaci szakértők többsége is, nevezetesen az alapkamat és így a piaci kamatok csökkenésére, ami a diákhiteleket is ismét olcsóbbá tenné. Amíg azonban erre mód nyílik, a hallgatóknak nyögniük kell a jegybanki lépések terhét. A várhatóan legalább 2 százalékkal magasabb kamatláb – a FigyelőNet számításai szerint – ezer forintonként mintegy 40-50 forinttal jelent több terhet a diákoknak.
Ahogy a politikusok látják
Amint a február 1-jével életbe lépő kamatok nyilvánosságra kerülnek, használhatóvá válik a Fidesz által készített „diákhitel-veszteségkalkulátor”, amelynek segítségével kiszámítható lesz, hogy mekkora többletterhet jelent a megemelt kamatszint – jelentette be nemrégiben Pokorni Zoltán, a párt alelnöke. Előzetes számításait ismertetve leszögezte: amennyiben a kamat 12 százalékra emelkedik, úgy mintegy 9 évvel hosszabb ideig tart majd a hitel visszafizetése, azaz a 20 év helyett 29 évig fizetik vissza a hitelt a hitellel élők. Az 5 millió forint helyett pedig a kamatemelés miatt 13 millió forintra nő a visszafizetendő összeg.
Arató Gergely, az MSZP-frakció ifjúsági munkacsoportjának vezetője erre reagálva rámutatott: a diákhitel kamata a piacon beszerezhető hitelek kamatához van kötve, de a kormány ezután is, mint eddig, a kezelési és a kockázati költség kétszázalékos terhét vállalja. Elképzelhetőnek nevezte, hogy a diákhitel kamata tovább emelkedik, hiszen a jegybanki alapkamat jelenleg 12,5 százalék. Mint hozzátette, ha a Diákhitel Központ által beszerzett forrás kamata magasabb, az magasabb diákhitel-kamattal jár. Arató Gergely ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank rövidesen indokoltnak lát majd egy kamatcsökkentést és ily módon – a többi közt – a diákhitelek kamatai is csökkenhetnek.
A törlesztőrészletek nagysága azonban nem csak a kamatok emelkedésével nőhetnek. Ezév januárjától a korábbi 50 ezer forintról 53 ezerre emelkedett a minimálbér havi összeg, így (az ennek 6 százalékaként kiszámított) törlesztőrészletek is magasabbak lettek. Havi 180 forinttal, 3180 forintra nőtt a kötelező törlesztőrészlet, erről azonban a már visszafizetési fázisban lévő diákok többsége megfeledkezett. A DK tájékoztatása szerint a 20635 törlesztő ügyfél közül mintegy 12 ezren még a régi törlesztőrészletet utalták át a január ötödiki határidőig. Esetükben 13,92 százalékos késedelmi kamatot számítanak fel – közölte Őri András kommunikációs igazgató.
A DK statisztikái szerint egyébként közel ezer azoknak az ügyfeleknek a száma, akik 1-12 hónapos tartozást halmoztak fel. Félévesnél nagyobb elmaradása 800-900 ügyfélnek van, és 18 azoknak a száma, akik egyéves a hátralékuk. Utóbbiaknak a napokban küldték meg az utolsó felszólítást, s ha erre postafordultával nem reagálnak, a DK felmondja a szerződést. Ettől kezdve már nemcsak a törlesztőrészleteket, hanem a kamatokkal megnövelt összeget kell átutalniuk 15 napon belül. Ha ezt sem teszik meg, az APEH-hez kerülnek az adatok, s az adóhatóság végső esetben behajtást is alkalmazhat.
