A Jobbik szóvivője, Mirkóczki Ádám sajtótájékoztatóján sajnálatosnak nevezte, hogy ezt a beadványt a Jobbiknak kellett elkészítenie, holott ez a kormány vagy más hivatalos szerv feladata lett volna, a párt ezért felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul tegye lehetővé az állami kitüntetések visszavonását Kertész Ákos esetében.
Kertész Ákos nagy vihart kavart nyílt levele az Amerikai Népszavában jelent meg augusztus 29-én. A levél legvitatottabb mondatát, amely szerint “a magyar genetikusan alattvaló”, az író később visszavonta (“helyesen ilyen mondat nincs” – mondta). Kertész Ákos a vádakra úgy reagált, hogy amit írt, azt az Amerikai Népszavának írta, és véleménye szerint azt itthon nem kérhetik rajta számon.
A kormány nevében hétfőn a parlamentben Halász János államtitkár jelezte, hogy Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, és “amennyiben nem kér bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra”. Kedden a miniszterelnök szóvivője azt mondta, a kormány még nem foglalkozott Kertész Ákos Kossuth-díjának sorsával, de remélik, hogy az író bocsánatot kér.
Schmitt Pál köztársasági elnök szerdán levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, arra kérve a kormányt, hogy vizsgálja meg az állami kitüntetések visszavonásának lehetőségét “az arra érdemtelenné vált személy” esetében.
A Kossuth-díjat utólag eddig egyszer vontak vissza: Nagy Gábor, a kazincbarcikai Borsodi Kooperáció vezérigazgatója 1952-ben a barnaszén-elgázosítás új technológiájáért kapta meg a kitüntetést, amelyet 1953 decemberben visszavettek tőle, mert kiderült, hogy a technológia licencét az NSZK-ból lopta.
