“Az állami kitüntetésre az válik érdemtelenné, és kitüntetését vissza kell vonni, akinek magatartása hazánk és nemzetünk alkotmányos értékrendjét megsérti” – írja szerdai levelében Schmitt Pál, aki “Magyarország alkotmányos értékrendje érvényesülésének biztosítása érdekében” kéri fel a kabinetet a vizsgálatra.
“Alkotmányból eredő jogom és egyben kötelezettségem, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjét megtartsam és megtartassam. E kötelezettségemnek a kitüntetési eljárás során is érvényesülnie kell” – írja az államfő. Szerinte az állami kitüntetések mögött a magyar nemzet elismerése áll, és azokban a magyar nemzet alkotmányos értékrendje fejeződik ki.
A levél kiemeli, hogy állami kitüntetésben az részesülhet, aki a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett – kimagasló – példamutató tevékenységet folytat, életvitele erkölcsi szempontból példaértékű. Schmitt Pál úgy fogalmaz, hogy az állami kitüntetés azt a kötelezettséget rója a kitüntetettre, hogy további életvitele, tevékenysége és munkássága is példaértékű legyen a magyar nemzet számára.
A köztársasági elnök ezután arra kéri Orbán Viktort, hogy a levelében foglaltakat az állami kitüntetésekről szóló sarkalatos törvény megalkotása során is vegyék figyelembe.
A napokban Kertész Ákos író nyílt levele került viták kereszttüzébe, és emiatt több politikusi reagálásban is felmerült annak lehetősége, hogy visszavonják tőle állami kitüntetését, a Kossuth-díjat.
A Kossuth-díj utólagos visszavonására eddig egyszer került sor: Nagy Gábor, a kazincbarcikai Borsodi Kooperáció vezérigazgatója 1952-ben a barnaszén-elgázosítás új technológiájáért kapta meg a kitüntetést, amelyet 1953 decemberben visszavettek tőle, mert kiderült, a technológia licencét az NSZK-ból lopta.
