A Költségvetési Tanács Kovács Árpád és Matolcsy György által jegyzett határozata szigorúbb gazdálkodást kér – írja a Zoom.hu, amely szerint a kormány hazardírozott az idei költségvetés tervezésével.
4,3 százalékos gazdasági növekedéssel tervezett, ami szűk másfél éve a többi előrejelzéshez képest optimista prognózis volt, de bejött. A kedvező külső környezet, az uniós támogatások elköltése, a kormány által támogatott béremelések miatt az első félév végére 4,6 százalékra gyorsult a magyar gazdaság növekedése. Ha maradnak a kedvező tendenciák, teljesülhet a 4,3 százalékos növekedés.
Július végén az államháztartás hiánya 1420,5 milliárd forint – az egész évre engedélyezett 1360,7 milliárd forint 104 százaléka – volt. Augusztusban tovább nőtt a hiány. A tanács az első féléves adatok alapján értékelt, és már az alapján is, azt írta, hogy az év végére tervezett
pénzforgalmi hiánycél teljesülését jelentős mértékű kockázatok övezik.
Első félévben a kormány 800 milliárd forinttal több uniós támogatást fizetett ki, mint amit Brüsszel átutalt. A kormány abban bízott, hogy az utolsó hónapokban megnyílnak a pénzcsapok, de a Sargentini-jelentés elfogadása után ez még bizonytalanabbá vált.
A tárcák időarányosnál jóval többet költöttek bérekre, saját költségekre, e téren nagyobb szigort javasolnak. A Költségvetési Tanács szerint a piacok és az Európai Bizottság által figyelt eredményszemléletű hiány teljesítésével is gondok lehetnek. A kormány eredetileg a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százalékában szabta meg ezt a hiányt, ennek eléréshez
szükség van a kiadások erőteljes kézben tartására, különösen a központi költségvetési szervek esetében.
Az államadósság csökkenése miatt nem kell aggódni, az 2018 közepére 74,5 százaléka emelkedett ugyan, de év végére a tervezett mértékre, 73,2 százalékra csökkenhet. (A dokumentumot a Költségvetési Tanács másik tagja, Domokos László ÁSZ-elnök nem írta alá.)
Kiemelt Kép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
