A brit üzleti napilap internetes kiadásán hétfőn megjelent cikk szerint a közép-európai országok hozzáállása az euróhoz valószínűleg jó a választóknak, de nem jó azoknak a német befektetőknek, akik pénzt tettek a konvergencia-alapokba, az új tagállamok eurócsatlakozására játszva.
Az elemzés szerint (a csatlakozás halasztása) „érdekessé” teszi azoknak a hozamvadász spekulánsoknak az életét is, akik alacsony kamatozású dollár- és eurókölcsönökből vásárolnak magas hozamot ígérő lengyel vagy magyar adósságot.
A cikk szerint „az embernek az a határozott benyomása támad”, hogy a magyarok és a lengyelek nem bánnák, ha mindig csak közelítenének az euró meghonosításához, de azt soha nem érnék el. Magyarországon a szocialisták 2006-ban ismét választásoknak néznek elébe, és „világos, hogy melyiket fogják választani” az addig kitartó magas növekedési ütem, vagy az eurófeltételek elérését lehetővé tévő gazdasági szigor és (a vele járó) lassú növekedés közül – áll az FT.com elemzésében.
A cikk szerint a Medgyessy-kormány, miután 2002-ben hatalomra került, megállította a jobbközép elődje által folytatott bőkezű költekezést, s az államháztartási deficit a GDP-érték 9,6 százalékáról az idén 5 százalék alá csökken, „bár ezt még a piaccal is el kell hitetni”.
A lap munkatársa megszólaltatta Medgyessy Péter miniszterelnököt, aki a tudósítás szerint ugyanakkor azt mondta: „többé-kevésbé” egyetért azzal, hogy az eurócsatlakozási követelmények teljesítése fontosabb, mint maga az eurócsatlakozás, mert „ha a gazdaság teljesíteni tudja e követelményeket, az azt jelenti, hogy versenyképesek és erősek vagyunk”.
A lap idézete szerint még hozzátette, hogy „nem lenne katasztrófa”, ha halasztani kellene az euró meghonosítását.
A MEH másképp látja
A Miniszterelnöki Hivatal az MTI megkeresésére hétfőn közölte, hogy a kormányfő amerikai útja során adott interjút a Financial Timesnak, és nyilatkozatában azt mondta: a magyar kormány elkötelezett az euró legkésőbb 2010-es bevezetése mellett.
Medgyessy Péter a közlemény szerint hangsúlyozta: a maastrichti kritériumokat nem elsősorban az euró bevezetése érdekében, külső kényszerből kell teljesíteni, hanem azért is, mert ez a gazdaság belső igénye, így növelhető a versenyképesség és a stabilitás. Hozzátette: a kormány olyan programot fogadott el, amely egyaránt biztosítja a gyors növekedés feltételeit és a közös pénz bevezetésének előírásait – áll a Financial Times internetes kiadásának hétfői cikkéhez fűzött közleményben.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
