Ritkán fordul elő, hogy Vlagyimir Putyin meghátráljon. Ám a héten az orosz elnök erre kényszerült. A magyarázat nem túl bonyolult: valódi ellenzék hiányában Moszkvában attól (is) teszik függővé a belpolitikai és gazdasági lépéseket, hogy a közhangulat miként alakul. Márpedig a felmérések azt mutatták, a nyugdíjreform miatt zuhanni kezdett Putyin népszerűsége.
Az ellenzék látszattá válása, kriminalizálása, infantilizálódása, illetve a hatalommal való összejátszása miatt valódi ellensúlyt már nem képez a kormánnyal szemben semmilyen politikai erő. A hatalom korlátlanságát jelzi, hogy gyakorlatilag bármilyen intézkedést pillanatok alatt elfogad a kormány, és gyorsan szentesíti azt a parlament.
Félreértés ne essék: Oroszországban vagyunk. E modellt ott nemcsak évek, hanem lassan évtizedek óta csiszolgatják, tökéletesítik. Vlagyimir Zsirinovszkij 1991-ben kreált „ellenzéki pártja” (az első, hivatalosan is bejegyzett ellenzéki párt a Szovjetunióban) például máig kiválóan alkalmas arra, hogy a jelenlegi hatalmat jobbnak tüntesse fel az esetleges alternatívákhoz képest, és diszkreditálja a Kremllel ténylegesen szembenálló erőket. Zsirinovszkij fáradhatatlanul teljesíti destruktív feladatát: legújabb ötlete az államilag szponzorált propagandaoldal, az RT.com szerint, hogy az elvált, és a közösen megszerzett javak fölött vitatkozó, azok elosztásáról megegyezni nem tudó ex-házastársak vagyonát államosítsák.
Fotó: Vladimir Fedorenko / Sputnik
Ám azt az ellenzéket, amelynek komolyabb tervei lennének, gyorsan eltiporják. Pár napja érkezett a hír, hogy Alekszej Navalnijt, az egyetlen olyan figurát, aki Nyugatról nézve kiemelkedik a Kreml falain túli politikai szürkeségből, augusztus végén 30 napi elzárásra ítélték egy hét hónappal ezelőtti tüntetés miatt. A New York Times szerint nem ez volt a valódi ok.
Látható, hogy az orosz illiberális állam rendkívül fejlett az idióta alternatívák felmutatásában és a valódi ellenzék neutralizálásában. Mindeközben a Kreml urai a „jóságos cár” és a „rossz tanácsadók” játékát játsszák. Most éppen Vlagyimir Putyin lépett „a népet megértő uralkodóként” a tervezett nyugdíjreform ügyében. Bár sokak szerint ez a gyengülését jelzi, valójában a komolyabb elemzők szerint ez tényleg csak szerepjátszás: Medvegyev miniszterelnökre jutott a rossz hír bejelentése, és a rosszhoz képest egy kis javulást maga az elnök közölte a néppel.
Szerdai üzenetében ugyanis Putyin bejelentette, hogy az orosz nők a tervekkel szemben nem 63, hanem 60 évesen nyugdíjba mehetnek, így a nyugdíjkorhatár emelkedése az esetükben nem lesz olyan drasztikus, mint ahogy eddig hangoztatták. Jelenleg még 55 év a női nyugdíjkorhatár a világ leghatalmasabb olajállamában.
Nem tévedés a jelző, hiszen az orosz költségvetés 40 százalékát az olaj- és földgázeladások, illetve azokból származó járulékos bevételek teszik ki a Business Insider szerint. Részben ez lehet a magyarázata annak, hogy a nyugdíjkorhatár világviszonylatban miért volt ilyen alacsony eddig.
Ugyanakkor a brit Telegraph kiemeli, hogy Putyin nem változtatott a férfiak esetében 60-ról 65 évre emelendő korhatáron. Mindez mutatja, Putyinnak egyrészt alkalmazkodnia kell a demográfiai trendekhez és a költségvetés felborulását sem engedheti meg, ugyanakkor figyelembe kell vennie a közvélemény-kutatásokat, amelyek népszerűsége tendenciózus csökkenését mutatták a nyugdíjreform bejelentése óta. (A Krím 2014-es annektálásakor mért 88 százalékról most júliusra mélypontra jutott Putyin támogatottsága, de még így is 67 százalékot tett ki a Levada-központ felmérése szerint.)
A katasztrófákat mindig a helyettesek jelentik be. Nem történt ez másként az orosz nyugdíjreformmal sem: június közepén Dmitrij Medvegyev kormányfő közölte az intézkedést, enyhén szólva is sunyi módon, az oroszországi focivébé nyitónapján. Júliusban erősödött azonban az elégedetlenség emiatt Moszkvában és a vidéken is: az ellenzék mozgolódni, az emberek pedig morogni kezdtek.
A kritikusok elsősorban azért bírálták a nyugdíjterveket, mert az orosz férfiak átlagéletkora 66,5 év a Telegraph szerint, vagyis sokan nem érnék meg a 65 éves nyugdíjkorhatárt. Az orosz nők több mint tíz évvel élik túl a férfiakat – átlagéletkoruk 76,9 év –, de Putyin most mégis nekik adott engedményt.
Putyin tehát el akarja kerülni az őszi tiltakozási hullámot – a brit Independent szerint mindenáron. Ugyanakkor ez a brit lap azt is elemzi, hogy egyáltalán számít-e a népszerűségi index a mostani orosz belpolitikai helyzetben. Az újság kitér arra, hogy hamis nyugati vágyálmok azok, amelyek szerint Putyin most térdre kényszerült volna, és a nyugati szankciók hatottak volna Oroszország ellen. Az országban a szankciók okoztak drágulást, de a Krím bekebelezése bőven hozott annyi népszerűségi ugrást Putyinnak, hogy a mostani – az Independent szerint 20 százalékos – esést még nyugodtan szemlélje.
A gazdaságot ugyanis a szankciók nem sújtották annyira, hogy ez megingassa az orosz vezetésben a bizalmat: a 60 százalék fölötti lakossági támogatás nyugati vezetők esetében szinte csak áhított cél. (Mint említettük: Putyin 67 százalékon áll most.) Oroszország ráadásul az újra emelkedőben lévő olajárak miatt sincs akkora bajban. Harmincéves távlatban, a Szovjetunió összeomlása óta pedig az oroszok mostanában élnek a legjobb színvonalon, még ha nyugati közgazdászok – elsősorban az intézményi közgazdaságtan hívei szerint, akik szabad piacot és demokratikus intézményeket propagálnak – szerint élhetnének is jobban.
Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének valódi problémák Oroszországban: az elöregedés tényleg okoz gondot, és a tervezett reform gyakorlatilag a nyugdíj esélyétől fosztja meg az átlagosan valóban 66 évesen meghaló orosz férfiakat. (Még egyszer megismételjük: 65 évre emelkedne az ő korhatáruk, és ezen Putyin sem változtatna.) Ugyanakkor az Independent hangsúlyozza: a reform a férfiaknál csak 2028-ban lépne életbe, a nőknél pedig még később, 2034-ben! Tehát ez nem a most a korhatár közelében lévőket érintő intézkedéssorozat lenne. Ráadásul az Independent szerint a nők halálozásánál nincs nagy különbség az USA, az Egyesült Királyság és Oroszország között. Az igazi differencia a férfiaknál mutatkozik.
Fotó: Jurij Kocsetkov / EPA/ MTI
Ám ez a különbség is eltűnőben van: Oroszországban terjed a vodka helyett a sör- és borfogyasztás, illetve javul a népesség élelmezése is, így a férfiak élettartama is növekszik, egy évtized múlva már érdemi változások is lehetnek ebben – és ekkor már tényleg sokan megérhetik a 65 éves nyugdíjkorhatárt.
Többek között Putyint is érintheti ez, és az Independent valójában azon filozofál, hogy az orosz elnököt hatalmi szempontból nem kellene, hogy érdekelje a népszerűség, s ez csak abból a szempontból lehet fontos számára, ha egyszer tényleg nyugdíjba vonul. Ekkor viszont fontos lehet számára, hogy mekkora felhalmozott politikai tőkével (azaz népszerűséggel) teszi ezt.
Mindez inkább csak találgatás, egy ukrán lap a Szegodnya ugyanakkor további részleteket közöl az orosz elnök által javasolt, az eredetinél mérsékeltebb nyugdíjintézkedésekről. Így a háromgyerekes anyák kedvezményeket kapnának: mintha Oroszország a magyar kormány háromgyerekes intézkedéseit venné alapul. Így a három gyermeket felnevelő nők már 57 éves korukban, a négy gyermekesek 56 éves korukban mehetnének majd nyugdíjba. Öt és több gyerek esetében pedig 50 évre csökken a korhatár. h
Szintén bejelentette Putyin, hogy a két éven belül nyugdíjba vonulók munkanélküli segélyét megduplázzák, és az orosz költségvetés hozzájárul majd olyan oktatási programok finanszírozásához, amelyek a lakosság képzettségi szintjét emelik. A falun élők nyugdíját egynegyedével fogják növelni – ezt is Putyin közölte.
Bármire is spekulál tehát a Kreml ura vagy a nyugati sajtó, az bizonyos, hogy az orosz elnök továbbra is „jóságos cárként” tett engedményeket, és ez nyilvánvalóan a politikai tőkéjét növeli – akár van versenytársa Oroszországban, akár nincs. Márpedig jelenleg gyakorlatilag egyedül áll a porondon, ha leszámítjuk a „katasztrófákat bejelentő” Medvegyevet.
Kiemelt kép: Jurij Kocsetkov/EPA/MTI
