Októberben kivégezhetik Szaúd-Arábiában Iszrá al-Homhamot, mert részt vett a síita kisebbség jogaiért tartott tiltakozó megmozdulásokban.
A szunnita többségű Szaúd-Arábia Keleti tartományában, ahol jelentős számban élnek síiták, 2011-ben, az arab tavasz idején kezdődtek demonstrációk. A síiták rendszerszintű elnyomásnak vannak kitéve, tanulásuk, munkavállalásuk és vallásgyakorlásuk elé is akadályokat gördít a hatalom.
Azóta időről időre fellángol a tiltakozás, amelynek során pokolgépes merényletek és a rendfenntartó erők elleni támadások is előfordulnak, de Homham a beszámolók, és az ellene felhozott vádak szerint hangsúlyozottan békés megmozdulásokban érintett. A szaúdi kormány azonban az elmúlt időszakban katonai erővel igyekezett letörni a síiták ellenállását.
A síita aktivisták ellen hozott halálos ítéletek mögött a 2008-ban, terrorizmussal összefüggő ügyek tárgyalására létrehozott Különleges Büntetőbíróság áll. Ez az intézmény 2014-ben nyolc, 2016-ban pedig hat embert ítélt halálra, mert részt vettek a Keleti tartományban rendezett demonstrációkon.
I am #IsraaAlGhomgham
One of the reasons #Saudi wants to sentence me to death is because I defended human rights & did so using social media like twitter & facebook
They are also charging me for creating a youtube account
Expression of peaceful opinion is not a capital crime pic.twitter.com/ftaBBZXtcW
— #IsraaAlGhomgham #إسراء_الغمغام (@IsraaAlGhomgham) 2018. augusztus 23.
Minden jog az uralkodó ajándéka
Korábban már az ENSZ is szóvá tette, hogy Szaúd-Arábia a terrorizmusellenes törvényekkel és intézményekkel visszaélve igyekszik elhallgattatni a hatalom bírálóit. Ben Emmerson, a világszervezet jelentéstevője tavalyi szaúd-arábiai látogatása után közölte, hogy aggodalomra ad okot a terrorizmus fogalmának tág meghatározása, valamint az, hogy a nemzetbiztonsági intézkedéseket, köztük a 2014-ben meghozott terrorellenes törvényt jogvédők, írók, bloggerek, újságírók és más, a hatalmat bíráló személyek ellen használják fel.
Mindeközben nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tavaly teljhatalmat szerzett, a reformer szerepében tetszelgő Mohamed bin Szalmán koronaherceg fogadkozott, hogy az olajtermeléstől függő gazdaság diverzifikálása mellett gondja lesz a vallási szélsőségek visszaszorítására és a mélykonzervatív társadalmi rend lazítására. Ez azonban kimerült néhány látványos és széles körben üdvözölt, de látszatintézkedésnek bizonyult lépésben, mint a nők autóvezetéshez való joga és a mozik megnyitása.
Fotó:Leon Neal/Getty Images
Természetesen a reformok nem mennek el odáig, hogy érintsék a szólásszabadság kérdését, vagy korlátozzák a halálbüntetés alkalmazását, noha Szaúd-Arábia a halálos ítéletek egyik leglelkesebb alkalmazója a világon, most is legalább ötvennyolcan vannak halálsoron. A leggyakoribb kivégzési mód egyébként a lefejezés. De a koronaherceg maga is világossá tette, hogy Szaúd-Arábia abszolút monarchia marad, aminek törvényeit ő alakítja.
Ha már szóba került a nők autóvezetéshez való joga, azt is érdemes megjegyezni, hogy épp a tilalom feloldása előtt tartóztatták le a hatóságok az ezért küzdő aktivistákat. Többen már száz napja börtönben vannak, ügyvédet nem fogadhattak, a médiában pedig árulónak állítják be őket. A hatalom célja minden bizonnyal az, hogy tudatosítsák az emberekben: minden jog az uralkodó ajándéka, és még véletlenül sem az aktivisták által elért eredmény.
Féktelen zsarnokság
Visszatérve Iszrá al-Homhamra, az ő ügye leginkább azért került most előtérbe, mert egy hamis videó kezdett keringeni az interneten, amiről azt állították, hogy az ő holtteste látható rajta a kivégzés után. Egyelőre azonban nem mondták ki a halálos ítéletet. Homhamot férjével együtt 2015 decemberében tartóztatták le, de ügyének tárgyalása a Különleges Büntetőbíróságon augusztus 6-án kezdődött. Ennek során kért halálos ítéletet az államügyész. A következő tárgyalás október 28-án lesz, itt mondhatják ki a halálos ítéletet.
Az Amnesty International által megszerzett iratok szerint a nőt a következőkkel vádolják:
- Részt vett a katifi tüntetéseken, és dokumentálta azokat a közösségi médiában.
- Erkölcsi támogatást nyújtott a lázadóknak, mert részt vett a biztonsági erőkkel való összecsapásokban meghalt tüntetők temetésén.
- Hamisítást követett el azzal, hogy egy másik nő útlevélképét tüntette fel Facebook-oldalán.
- Megsértette a kiberbűnözés elleni törvényt azzal, hogy tanácsokat adott a tüntetésekhez, fotókat és videókat osztott meg a megmozdulásokról a Facebookon.
A jogvédő szervezet abszurdnak és politikailag motiváltnak tartja a vádakat, a Human Rights Watch pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az ügyész az iszlám jog azon elve alapján kérte a halálbüntetés kiszabását, ami a jog által nem szabályozott bűncselekmények megítélését az eljáró hatóságra bízza.
Homham ügyét öt másik aktivistáéval együtt tárgyalják, közülük csak egy személy ellen nem kért halálbüntetést az ügyész. A Human Rights Watch Közel-Keletért felelős igazgatója azt mondta, minden kivégzést döbbenetesnek tartanak, de azt, hogy olyanok ellen kérnek halálos ítéletet, akiket nem vádolnak erőszakkal, az egyenesen gyalázatos.
A szaúdi monarchia féktelen zsarnoksága minden egyes nappal megnehezíti, hogy a királyság PR-osai eladják szövetségeseiknek és a nemzetközi üzleti életnek a reformokról szóló tündérmesét
– fogalmazott Sarah Leah Whitson.
A Human Rights Watch szerint a Különleges Büntetőbíróság hírhedt arról, hogy semmibe veszi a tisztességes tárgyalásra vonatkozó alapelveket, és korábban is hozott síita aktivisták ellen politikailag motivált halálos ítéletet. A tiltakozásokban való részvétel miatt halálra ítéltek között volt egy nagy tekintélyű síita hitszónok, Nimr al-Nimr, akit 2016 januárban 46 másik emberrel együtt végeztek ki. Ez volt az országban a legnagyobb tömeges kivégzés 1980 óta. Nimr kivégzésének hírére a síita többségű Irán megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Szaúd-Arábiával.
Ezzel kapcsolatban a Human Rights Watch megjegyzi: Szaúd-Arábia is ratifikálta az Emberi Jogok Arab Chartáját, aminek értelmében csak a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit ítélhetik halálra, és csak kivételes esetekben. A jogvédő szervezet ehhez azt is hozzáfűzi: a maguk részéről nem tudnak elképzelni olyan körülményt, ami alapján a halálbüntetés igazolható lenne, mert elkerülhetetlenül jelen van az önkényesség, az előítéletesség és a tévedés lehetősége.
Az Amnesty pedig úgy véli: a síita aktivisták elleni vádak célja, hogy letörjék az ellenállást a Keleti tartományban, Homham halálra ítélése pedig azt az elborzasztó üzenetet küldené, hogy más női aktivisták is így járhatnak, ha békés tiltakozásban és emberi jogi aktivizmusban vállalnak szerepet.
Az Emberi Jogok Európai-Szaúdi Szervezetének igazgatója, Ali Adubiszi világszerte szolidaritási megmozdulásokra szólított fel Iszrá al-Homham szabadsághoz és élethez való jogának védelmében. A Deutsche Wellének elmondta: nagyon keveset tudnak arról, hogy milyen állapotban van most az aktivista, de családtagjai már két éve jelezték aggályaikat romló egészségi állapota miatt. Szaúd-Arábiában a politikai foglyok csak havonta, rövid látogatás erejéig találkozhatnak családtagjaikkal. Adubiszi, aki maga is egy hónapot töltött szaúdi börtönben, azt mondta, rosszak a körülmények, lelki és fizikai kínzásnak is ki vannak téve a fogvatartottak.
A jogvédők most azért lobbiznak, hogy az októberi tárgyaláson ne ítéljék halálra Homhamot. Ha ez mégsem történik meg, az ítéletet Szalman király jóváhagyásával hajthatják végre.
Kiemelt kép: Alex Wong/Getty Images
