A véletlen szeszélye folytán két hideggel kapcsolatos hír keretezte be a nyár eddigi legmelegebb, éppen mögöttünk hagyott hetét. A hét elején a Népszava hívta fel a figyelmet arra, hogy az NB II-es kluboknál is kötelező lesz a fűthető pálya a 2020-2021-es bajnoki évadtól, vasárnap pedig a Város Mindenkié csoport által kiperelt adatokból derült ki, hogy pontosan hányan fagytak halálra 2016-2017 telén Magyarországon.
Mint láthatjuk, a megfagyottak száma több mint kétszer kisebb, mint ahányan átlagosan megtekintek egy NB II-es mérkőzést. A meccsjegy megvásárlói ráadásul aktív, a gazdaságunkat élénkítő szavazópolgárok, ellentétben azokkal, akik egy fűtésszámlát vagy egy lakásbérleti díjat sem tudnak kiköhögni, de persze nem csak emiatt éri meg adóforintjainkkal a fejlődő magyar labdarúgás télen is zavartalan működését támogatni.
Ez ugyanis egyértelműen takarékosabb választás, mint ha például egy másik szociális slágertémára, az otthonápolási juttatásra égetnénk el még többet közösből. Ha valaki nem tudná, a Soros-ügynökök most éppen azzal macerálják a kormányt, hogy ez a díj emelkedjen a minimálbér szintjére, helyzetbe hozva 53 ezer embert, akik beteg hozzátartozóikat, többségükben súlyosan, halmozottan sérült gyereküket ápolják naphosszat.
Érthető, hogy a kereszténydemokrata országvezetés egy határozott mozdulattal lesöpörte ezt a javaslatot, hiszen mindez egy hatmilliárd forintos, azaz körülbelül egy fél stadion árát felemésztő lyukat ütne a költségvetésben. És persze Soros!
Igaz, a húsz NB II-es pálya fűtésének megépítése sem olcsó mulatság, noha pontosan nem tudhatjuk, mennyibe kerül. Az Origo mindenesetre angol forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a talajfűtés telepítése a pálya adottságaitól függően 150–330 millió forint, így mi a számításainkhoz egy középértéket, 250 millió forintot vettünk, ezt szoroztuk fel a húsz NB II-es csapat számával. Más kérdés, hogy a talajfűtés működtetése is napi 415 ezer–1,45 millió forintot kóstál, ennek számolgatásával azonban nem kukacoskodtunk, hiszen ki tudja, hányszor kell majd egyáltalán használni a rendszert a globális felmelegedés korszakában. Nem számoltunk az olyan apró gikszerekkel sem, mint a balmazújvárosi, ahol nem lehetett bekapcsolni a termálvíz hőjét hasznosító pályafűtést, mert az túlságosan lehűtötte volna a helyi fürdő vizét, vagy a kisvárdai, ahol egyszer már üzembe helyezték, majd a gazdaságosabbá tétel nevében újabb 100 milliót költöttek a rendszerre.
Ugyanakkor a felsorolt példákból is látszik, hogy több másodosztályú klub máris rendelkezik pályafűtéssel (lásd még Gyirmót, Békéscsaba, Győr, ZTE), vagyis azokra már alig kell költeni valamit, arról nem is beszélve, hogy az általunk ötmilliárdosra kalkulált tétel egy része talán nem is fog megjelenni a költségvetésben, hiszen a tao jóvoltából már eleve be sem kerül oda.
Kiemelt kép: MTI / Kovács Tamás
