Az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott jelentése értelmében Románia és Bulgária 2007-ben csatlakozhat az Európai Unióhoz, Horvátország pedig jövőre kezdheti meg csatlakozási tárgyalásait. Törökország szigorú feltételek mellett, időpont megjelölése nélkül, szintén
Erdogan török miniszterelnök és Schröder német kancellár. Fotó: AP
megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat. Ezt az EU vezetőinek is jóvá kell hagyniuk decemberi csúcstalálkozójukon, amelyen a tárgyalások megkezdésének pontos időpontjáról is határoznak.
Törökország teljes jogú tagsága ugyanakkor 2015, illetve 2020 előtt még a legderűlátóbb forgatókönyvek szerint sem várható. Az ország támogatottasága az egyes tagállamokban ugyanis erősen megosztott. A korábbi bővítési fordulóktól eltérően az EU egyfajta „vészféket” is beépített a feltételrendszerbe, amely a török reformfolyamatok megtorpanása esetére lehetőséget ad a tárgyalások időleges felfüggesztésére.
|
A leghevesebb vita a Törökország csatlakozási tárgyalásairól szóló döntést előzte meg. Tekintélyes európai parlamenti képviselők még két héttel ezelőtt is komoly kétkedésüknek adtak hangot, elsősorban amiatt, hogy Törökország vajon hajlandó és képes lesz-e végigvinni azokat a reformokat, amelyeket az úgynevezett koppenhágai kritériumok előírnak. Miután Törökország az utóbbi tíz évben számos reformintézkedést hozott, és parlamentje szeptember végén jóváhagyta az új büntetőkódexet is – a házasságtörés Brüsszel által korábban elfogadhatatlannak minősített kriminalizálása nélkül -, az utolsó akadály is elhárult a pozitív bizottsági ajánlás megfogalmazása elől.
Az 1993-as csúcstalálkozón megfogalmazott koppenhágai kritériumoknak egyébként minden csatlakozni kívánó országnak meg kell felelnie. Eszerint az uniós tagság feltétele, hogy a jelölt országban stabilan működő intézményrendszer garantálja a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését, a kisebbségek joganak tiszteletben tartását és védelmét. Feltétel a működő piacgazdaság, meg kell tudni birkózni az unióban meglévő piaci erők versenyével. A jelöltnek ezen túl képesnek kell lennie arra, hogy eleget tegyen a tagságból származó kötelezettségeknek, beleértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljait.
Modellértékű csatlakozás
Törökországgal kapcsolatban ugyanakkor más szempontok is megosztották a döntéshozók és a köz véleményét. A politikai és ideológiai kérdésektől kezdve a gazdasági és demográfiai jellegű ügyeken át a vallási és kulturális különbségekből fakadó problémákig szinte minden terítékre került. A pozitív döntés és az ország esetleges csatlakozása emiatt modellértékűnek számít.
A bizottsági ajánlást kísérő tanulmány szerzői szerint Törökország stratégiailag fontos állam, amelynek tagsága befolyásolná az uniós külpolitikát több forrongó szomszédos állam felé, így a földközi-tengeri, közel-keleti, kaukázusi és közép-ázsiai országok felé. Törökország fontos modell lehet olyan iszlám államok számára, ahol tisztelik a szabadságot, a demokráciát, az emberi jogokat vagy a jogállamiságot – teszik hozzá.
Oguz Demiralp, Törökország brüsszeli nagykövete szerint szintén megalapozatlanok azok a félelmek, amelyek szerint Törökország eltérő civilizációja és különösen vallása megnehezítheti integrációját. Rámutatott: ezek a vélt vagy valós különbségek nem akadályozták meg országát abban, hogy egy sor nyugati szervezetben, mint például a NATO-ban gond nélkül részt vegyen már jó ideje. Európához tartozunk évszázadok óta – szögezte le.
|
Az unió jelenlegi 25 tagállama közül ugyanakkor nem mindenki van ezen a véleményen. Ez hosszú és nehézkes tárgyalási sorozatot vetít előre, márpedig a teljes jogú tagsághoz az összes tagország jóváhagyása szükséges.
Franciaország a török tagságról rendezendő referendum eredményétől teszi függővé jóváhagyását. Mint Jacques Chirac elnök a minap kifejtette, a legközelebbi, Romániát, Bulgáriát és Horvátországot érintő belépési kört követően minden egyes bővítésről népszavazást kellene rendezni. Noha maga Chirac támogatja a török törekvéseket, a legfrissebb közvéleménykutatások azt mutatják, hogy a franciák nagy része ellenzi Ankara EU-tagságát.
Franciaországhoz hasonlóan Németország vezetői is támogatják Törökország csatlakozását, a lakosság azonban ellenzi. Amennyiben az Európai Bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdése mellett dönt, Németország egyértelműen támogatni fogja azt – jelentette ki egy ízben Gerhard Schröder német kancellár. Ugyanakkor az ellenzék speciális „partnerség” kialakítására törekszik az EU és Ankara között.
Nagy-Britannia szintén a támogatók sorában található. Ankara belépése „fontos volna Törökország, Európa és Nagy-Britannia számára is”, közölte Tony Blair miniszterelnök. Olaszország kormányfője, Silvio Berlusconi régóta a török csatlakozás harsány támogatójának számít. Spanyolország álláspontja is támogató, és ellentétben több más meghatározó uniós tagállammal, az ibériai országban az ellenzék sem tiltakozik a török belépés ellen.
Svédország hasonlóképpen kedvező álláspontot képvisel. Laila Freivalds külügyminiszter már korábban kijelentette: a török tagságot nagyon értékesnek tartanák, és remélik, hogy az Európai Bizottság jelentése pozitív lesz.
Az EU többi országában a hivatalos álláspont jobbára támogató, ám számos tagállam csak a bizottsági jelentés nyilvánosságra hozatalát követően dönt véglegesen. Belgium, Ciprus, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Írország, Litvánia, Lettország, Hollandia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia eddig nem vallottak színt.
