Egy régi bölcsesség szerint akkor kell eladni, amikor mindenki vesz. A BUX az idén szárnyakat növesztett, de egy ilyen emelkedést ritkán lehet megúszni komolyabb korrekció nélkül. Közel a csúcs, talán már érdemes kiszállni.
Ez a kérdés nem csak akkor merülhet fel, ha valaki közvetlenül vásárol, hanem akkor is, ha befektetési alapok közbeiktatásával tart részvényeket. A hosszú távú megtakarítóknak, akik a kockázatvállalásuknak megfelelően már megválasztották a részvény/kötvény arányt, inkább csak apró módosításokat érdemes tenniük, erre most remek alkalom kínálkozik.
|
Itt szeretnénk felhívni a figyelmet: az merő illúzió, hogy lehet a hullám alján venni és a tetején kiszállni. Erre a New York-i profik sem képesek, ezért ezt ne tűzzük ki célul. Már az is átlagon felüli teljesítményt és hozamot eredményez, ha képesek vagyunk a részvénypiaci hullám alsó harmadában beszállni és a felső harmadában kiszállni.
A korrekciók általában az emelkedés negyedét-harmadát érik el, azaz egy 12 százalékos emelkedés után az árfolyamok 3-4 százalékot tudnak esni. Ha ezt meghaladó a korrekció, akkor már trendváltásról beszélhetünk. Az idei májusi korrekció során 11 százalékot esett a piac, miután 31 százalékot emelkedett korrekció nélkül. Május óta a BUX újabb 25 százalékkal van feljebb és ezért érdemes megfontolni a részvénypozíciók csökkentését, akár csak átmenetileg is, addig, amíg a korrekció tart.
|
Amennyiben szeretnénk kideríteni, hogy mi is áll előttünk, érdemes egy kicsit megvizsgálni, mi hajtja a piacokat magasabb szintekre. A részvényárfolyamok ugyan alacsonyak voltak egy éve, de ezt már egy ideje aligha mondhatjuk el a piacról. Ezért a fundamentumok helyett a likviditásra kell helyeznünk a hangsúlyt.
A részvénypiac az egyik leghatékonyabb piaci forma abban az értelemben, hogy befektetők tízezrei hoznak naponta döntést arról, mennyire tartják egyensúlyinak az adott árfolyamokat. Tehát, mint minden piacon, a kereslet és a kínálat határozza meg az árfolyamok jövőbeni alakulását.
A régióban a kínálat, azaz a részvények száma eddig nem emelkedett jelentősen. A cseh gyógyszervállalat, a Zentiva, a lengyel ingatlanberuházó GTC és a magyar BorsodChem, Mol illetve Richter (hibrid) részvényértékesítése volt jelentősebb méretű. Ezzel szemben dollármilliárdok áramoltak a regionális befektetési alapokba, azaz a kereslet nagyon jelentős mértékben bővült. Ez természetesen jelentős mértékben hozzájárult az árfolyamok emelkedéséhez, a túlkeresletes állapot fennmaradása tehát kulcskérdés a jövő szempontjából.
Közeledik a fordulat
Az elkövetkező hónapokban azonban a túlkeresletben fordulat állhat be, mivel több részvényértékesítés van folyamatban Lengyelországban, Ausztriában, Oroszországban, Bulgáriában és Törökországban is. Ezek közül a legnagyobb a lengyel PKO BP Bank értékesítése. Hazánkban is várható a Mol privatizációjának újabb köre valamikor az év elején, illetve félő, hogy az OMV is értékesítheti a 10 százalékos Mol-részesedését. Ez már olyan jelentős kínálat, amelyet mindenképp nehéz lesz a piacnak megemésztenie, és az új vásárlásokat várhatóan részben részvények értékesítéséből fogják finanszírozni a befektetők.
Ez lehet tehát az az esemény, amely kiválthatja a korrekciót. Ha azt tűzzük ki célul, hogy a felső harmadban szálljunk ki, akkor érdemes figyelni, mert minden bizonnyal már most ebben a tartományban tartózkodunk. A piac üteme azonban annyira gyors, hogy a korrekció akár napok alatt bekövetkezhet, és a visszaszállás nehézségekbe ütközhet. Ezért érdemes megfontolni, hogy a teljes részvényállomány leépítése helyett átmeneti eladásokkal kísérletezünk. Ezeket aztán pénzpiaci alapban fialtatva bármikor be lehet vetni a következő részvénypiaci hullám meglovaglására.
