Az exkluzív klub tagjainak árbevételi súlya az összesen 217 ezer, kettős könyvvitelt vezető vállalathoz viszonyítva elérte a 41 százalékot, ami rekordnak számít. A három legnagyobb árbevételű magyarországi vállalkozás immár harmadik éve ugyanolyan sorrendben követi egymást, s második éve az első nyolc helyezett sorrendje sem változik. A cégek rangsorát bemutató kétszázas táblából néhány átlagostól lényegesen eltérő cég fejlődését érdemes kiemelni. Itt van mindjárt az „aranyérmes” Mol Rt., amely a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően összeállított eredménykimutatása szerint tavaly 1,5 billió
forintnyi nettó árbevételt ért el, s ezzel a második helyezett Audi Hungária Motor Kft. forgalmának több mint másfélszeresét produkálta. Megjegyzendő, hogy a Mol Rt. adatai ezúttal tartalmazzák a konszolidációs körébe bevont szlovák olajtársaság, a Slovnaft számait is; ilyen módon számítva 1,3-szorosára nőtt a cég forgalma az előző évhez képest.
|
|
Az első 25 vállalatból a Metrón kívül csak a Samsung Rt. bevétele nem nőtt tavaly, 18 társaság viszont az átlagnál gyorsabban gyarapodott: ez utóbbiak meglepően magas, közel 16 százalékos átlagos dinamikát mutattak ki. Árbevételük össznövekménye meghaladta a 820 milliárd forintot, ami a Kétszázak által elért többlet felét teszi ki. Más összehasonlításban: a 20 milliárd forintnál kevesebb nettó árbevételt elért 217 ezer vállalkozás együtt 1150 milliárd forinttal növelte árbevételt tavaly, az említett 18-as kör tehát ennek több mint 70 százalékát érte el. A teljes 25-ös élmezőnynél pedig a forgalom növekménye meg is haladta a 200-as listáról kiszorultak számadatát, lévén, hogy 1200 milliárd forintra rúgott.
Eredménymutatók – exportsiker
A legszélesebb körben a kormány és a jegybank közös „erőfeszítésének” következtében felértékelődött forint volt kedvezőtlen hatással. Az exportáló vállalatok bevételük növekedését féltették, a hazai piacra termelők az olcsó import által teremtett konkurenciát kárhoztatták. Mégis, az Ecostat és a Dun & Bradstreet által összeállított Figyelő TOP 200-as listán szereplő cégek kivitele öszszességében 17 százalékkal nőtt.
Egészséges fejlődésről tanúskodik az árbevétel és az üzemi eredmény növekedésének összehasonlítása, az előbbi ugyanis a Kétszázak körében 11 százalékkal, utóbbi viszont 28 százalékkal bővült. Ez a hatékonyság biztató javulására utal.
Figyelemre méltó, hogy a legnagyobbak közül 35 cég veszteséges volt – köztük olyan állami monstrumok, mint a Magyar Villamos Művek, a MÁV és a Malév -, s ezek együtt 150 milliárd forint ráfizetést termeltek, szemben a többiek 1100 milliárdos profitjával. A Kétszázak hatékonysági fölényét jelzi, hogy az egy foglalkoztatottra jutó árbevételük két és félszer magasabb, mint a kettős könyvelést végző többi 217 ezer cégé.
Van azonban olyan adat, amely a Figyelő TOP 200-on kívüli kör számára kedvezőbb, mégpedig az adózás előtti eredmény változása. Ez ugyanis az elitklub esetében az árbevétellel nagyjából azonos ütemben, vagyis az üzemi eredménynél jóval kisebb mértékben nőtt, míg a többiek együttesen 35 százalékkal gyarapították adózatlan eredményüket. Ebben szerepet játszott, hogy a tőkeáttétel a nagyoknál magasabb – a kisebb cégek kevésbé mernek kölcsönt felvenni -, ráadásul a devizahiteleken a forintárfolyam alakulása miatt a vállalatoknak veszteséget kellett elkönyvelniük. „Ez rontotta a pénzügyi eredményt” – erősítette meg Becsei József, az Ecostat osztályvezetője, hozzátéve, hogy ágazatonként eltérő a negatív hatás, amely leginkább a távközlést érintette.
Állami befolyás
Kizárólag olyan cégek díszelegnek az építőipari ágazati toplistán, amelyeket a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kartellezés miatt megbírságolt – no meg a Vegyépszer. Utóbbi már csak azért sem keveredhetett kartellügybe, mert jó ideig nem is versenyzett senkivel a megbízások elnyeréséért. A politikai kurzusváltás érződik is az árbevételén: ez tavaly majdnem a harmadára csökkent a 2002-eshez képest, s a cég az elsőről a második helyre szorult vissza a szektorban. Az autópálya-kartellesek közül a Strabag és a Betonút bevétele is csökkent, míg a Hídépítő, valamint az Egút és a Debmút anyacége, a Colas Hungária növelni tudta forgalmát. Csakúgy, mint a Kész Kft., amelyet a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosító székházának felújítása kapcsán bírságoltak meg kartellezésért.
A gyógyszeripar már tavaly is sokat kényszerült viaskodni a kormányzattal, ez azonban a múlt évi teljesítményén nem érződött, az ágazat legnagyobb cégei jóval a Figyelő TOP 200-as átlag fölött növelték mind árbevételüket, mind adózás előtti profitjukat (25, illetőleg 26 százalékkal). Az állam azonban az idén újból támadásba lendült, a gyártókat kárhoztatva a gyógyszerkassza hiányáért (Figyelő, 2004/13., 16., 23. és 28. szám). Csak az idei eredmények ismeretében derül majd ki, hogy az átfogó reform helyett alkalmazott tűzoltás következményeit még mindig sikerül-e ellensúlyozniuk a gyártóknak. A szektor legnagyobb cége, a Richter Gedeon Rt. külön is megtapasztalhatta az állam pénzéhességét, ugyanis az idén döntöttek a még állami tulajdonban lévő 25 százalékos részvénycsomag értékesítéséről. Ettől a magyar gyógyszergyártó a függetlenségének elvesztését féltette. Végül ötéves haladékot kapott, ugyanis átváltoztatható kötvényeket adnak el, s ezeket csak öt év elteltével lehet majd részvényekre cserélni (Figyelő, 2004/31. szám).
Az állammal való alkudozásban a Mol vélhetően sok jó tanáccsal láthatta volna el a Richtert, a Figyelő TOP 200 évek óta kirobbanthatatlan első helyezettje ugyanis a gázárak kapcsán ebben már nagy gyakorlatot szerzett (a szabályozás a Mol rovására tartotta alacsonyan a gázárakat). Tavaly nyáron végül elfogadták az új gáztörvényt, amely szerint az árképzés alapja az importált földgáz ára. A változás üdvös hatása érződik: míg a tavalyi első félévben veszteségforrás volt a gázüzletág, ez az idén megfordult. Nem véletlen, hogy az olajtársaság elérkezettnek látta az időt gázüzletágának meghirdetésére.
Liberalizált ágazatok
A távközlésben a verseny kialakulását minden kormányzati szándék ellenére sem igazán jól szolgálta a szabályozás. Az illetékes tárca a 2002-ben életbe lépett liberalizációs törvényt joggal tartotta elavultnak, ám egy évig bíbelődött az új szöveg megalkotásával. A vezetékes szegmensben az idén életbe lépett hírközlési törvény ellenére is csak lassan bontakozik ki a verseny. Igazi küzdelem a mobilszolgáltatók között tombol, s mivel a piac telítődött, a múlt év végére a cégek egymás előfizetőinek elcsábításába kezdtek.
A szektort érintő sokat támadott döntés, hogy a széles sávú internet elterjesztését szolgáló támogatás adókedvezmény formáját öltötte. Ezt ugyanis csak a Matáv tudja igénybe venni, a többi szereplő még a befektetés időszaknál tart és veszteséges.
Előre is tört a vezetékes telefonra épülő ADSL a kábeles internettel szemben. A nem igazán versenysemleges ösztönző rendszer ellenére szép eredmény, hogy összesen már 400 ezer internet-előfizetőt számláltak a múlt év végén. Utóbbiak szaporodását a Sulinet-program is ösztönözte, hiszen az ennek keretében megvásárolt új gépekhez sokan internet-szerződést is kötöttek. Jól jött a magánemberek számítástechnikai bevásárlása a gyártó cégeknek is, az ágazat mégis ellentmondásos évet zárt 2003-ban, a kormányzat, a közigazgatás és egyes ágazatok informatikai beruházásai ugyanis csökkentek. Az IT szektor növekedése azonban még így is meghaladta a 10 százalékot.
A verseny kialakulására vár az energetika is, hiszen a villamos energia piacán végbement a nyitás a nem lakossági piacon: 2003 januárjától a nagyfogyasztók, az idén júliustól pedig minden nem lakossági fogyasztó a szabadpiacról elégítheti ki áramszükségleteit. A továbblépésnek azonban gátat szab, hogy a fölös kapacitású hazai erőművek jórészt elavultak, drágán termelnek, az importot pedig a határt keresztező vezetékek szűkös kapacitása akadályozza. Az idén a földgázpiac is megnyílt a nagyfogyasztóknak, ám itt a lehetőségek az árampiacinál is szűkösebbek.
