Egy közép-angliai város, Staffordshire 250 éves emlékművén található titkos felirat megfejtésén már igen sokan dolgoztak – mindeddig eredmény nélkül. Nemrégiben azonban a második világháború kódfejtőközpontja, a Bletchley Park két egykori munkatársa olyan megoldást adott, mely állításuk szerint könnyen elvezethet a Jézus által az utolsó vacsorán használt szent kehelyhez, a Szent Grálhoz.
Távoli kapcsolat?
Első pillantásra talán nehéz megérteni, hogy mi köze lehet egy 250 éves emlékművön található feliratnak Jézushoz és a Szent Grálhoz, ám a nyugdíjazott kódfejtő házaspár egy meglepő teóriával előállva mégis azt állítja, hogy nemsokára akár a Szent Grált is megtalálhatják. A titkos kód, melynek megfejtésén maga Charles Darwin is sokat dolgozott, tulajdonképpen mindössze 10 betűből áll: „D.O.U.O.S.V.A.V.V.M.” Azt ugyan már eddig is feltételezték, hogy az 1748-ban készült emlékmű valamilyen kapcsolatban állhat egy titkos renddel, de generációk egész sora sem birkózott meg a feladattal, melyet a rend tagjai adtak fel.
Oliver és Sheila Lawn nyugdíjazott kódfejtők szerint is „sokkal nehezebb volt megfejteni ezt a pár betűt, mint a második világháborúban a németek által használt Enigma rendszert” – írja a BBC angol nyelvű honlapja. Oliver Lawn szerint az üzenet egy titkos keresztény szektától származik, és az áll benne, hogy Jézus tuljadonképpen egy evilági próféta volt, isteni tulajdonságok nélkül. 
A Lawn házaspár és a felirat
A kód rövid megfejtése, miszerint „Jézus mint istenség nem létezik”, természetesen eretnek tanításnak számított még a protestantizmusáról oly híres XVII. századi Angliában is. Lawn szerint a kód „Sion szerzeteseitől” származik, akik egyesek szerint a templomos lovagrend utódjainak tekintették magukat.
A tempomos lovagrendről viszont azt tartották, hogy tagjai a Szent Grál őrzői. Ráadásul az emlékművön található dombormű alkotója, Nicholas Poussin valóban egy titkos rend tagja volt a kortársak tanúsága szerint. Ez a titkos rend a feltételezéseket követve vagy a templomosok rendje, vagy a Sion szerzetesrend lehetett.
Szent Grál: maga is titok
Persze, ha a legújabb nyomok révén esetleg sikerül is eljutni a Szent Grálhoz (amelyet azért hittudósok és komoly történészek igencsak kétségbe vonnak), akkor is még ott állunk egy következő talány előtt: vajon mi is volt valójában a Szent Grál? Alapjában véve még abban sem jutottak dűlőre a tudósok, hogy egy kelyhet vagy pedig egy ládát kell keresni. Az egyik hagyomány szerint ez nem más, mint Jézus által az utolsó vacsorán használt kehely, melyet arimateai József vett volna magához Jézus halála után. József a kelyhet Angliába vitte, és elrejtette.
Később aztán ezt a kelyhet próbálták megtalálni a legendás Arthur királlyal együtt a kerekasztal lovagjai. A hagyomány szerint a cél az elveszett paradicsomi állapot visszaállítása lett volna, ám tulajdonképpen a soha el nem érhető tökéletes harmónia és megvilágosodás, a teljesség elérésének örökké elérhetetlen szimbóluma maradt ebben az értelmezésben a kehely.
Egy másik hagyomány szerint a kehelyben fogta fel a megfeszített Krisztus vérét arimatei József. Ezt a kelyhet aztán még a Szentföldön elrejtette, és csak több mint ezer évvel később, a keresztes hadjáratok során fedezték fel a templomos lovagrend tagjai. Ezt követően magukkal hozták Európába a kelyhet, és egy titkos helyen őrizték. 
Egy harmadik változat szerint arimateai József olyan italt adott Jézusnak a Grál-kehelyben, mely merevgörcsöt okozott a megfeszítetten. Miután mindenki úgy vélte Jézusról, hogy meghalt, arimateai József segítségével megszüntették az ital hatását, és Mária Magdalénával együtt, akit ez a deszakralizált hagyomány Jézus feleségének tartott, a mai Dél-Franciaország területére menekültek. A Merowing királyok eszerint magának Jézusnak lennének a leszármazottai.
Az egyik legismertebb legenda szerint azonban a Szent Grál tulajdonképpen nem is egy kehely volt, hanem, mint azt az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag című ópusz is állítja, tulajdonképpen a zsidók és Isten között létrejött szövetség, illetve a tízparancsolat írott változatát őrizték benne. Eszerint a Grál nem volt más, mint az elveszett frigyláda.
Kétes legendák
Komoly hittudósok és történészek azonban azt állítják: mindezek a történetek valóban csak a legenda körébe tartoznak. Nézetük szerint az sem biztos, hogy a Grál egyáltalán létezett, de ha létezett is, inkább csak a titokfejtés bizsergető érzése táplálja a Szent Grál fellelése utáni hajszát – valójában igen valószínűtlen, hogy valaha is megtalálják.
A modern ember misztikus vozódása az ilyen, múlt homályába vesző jelenségek iránt leginkább önmaga elbizonytalanodását tükrözi. A biztos talaj kicsúszott az emberek lába alól, s most a homályban keresik a kapaszkodót – vélik a tudósok és a hozzáértők.
