Az APEH honlapján immár több tucat magyarázatot találhatunk az új áfatörvényhez. Az év elején megjelent magyarázó cikkekben sok szakember hiányolta egy-egy kérdésben az adóhivatal és a Pénzügyminisztérium hivatalos álláspontját.
Időszakos ügyletek vagy gyűjtőszámla?
Az APEH áprilisban kiadott állásfoglalása szerint időszakos elszámolásúnak minősülnek a közüzemi szerződések (villany, gáz, telefon), a bérleti szerződések, a könyvelési szerződések, ahol fix havidíjért végzik a könyvelést úgy, hogy a havidíj az adott hónapban elvégzett könyvelési szolgáltatásra vonatkozik. Furcsa, de mégis ebbe a kategóriába sorolták azokat a szállításokat, ahol a termékeket rendszeresen értékesítik a partnereknek, egy periódus végén összesítik az adatokat, és egyben számlázzák. Ilyen lehet, ha a pékség mindennap szállít kenyeret, és kéthetente számláz, vagy a fuvarozási cég mindennap, minden héten szállít, de csak egy hónapban egyszer állít ki számlát.
Véleményem szerint ez csak akkor lehetséges, ha a felek ezt az elszámolási formát kikötötték, vagyis arról állapodtak meg, hogy egyedi szállításaikat nem tekintik külön-külön teljesítésnek, hanem a szerződés teljesítését úgy határozták meg, hogy az az adott időszakban leszállított termékek összességét jelenti.
Ez az elhatárolás azért nagyon fontos, mert a törvényben nevesített gyűjtőszámla nem állítható ki az elszámolási időszakos ügyletekről. Gyűjtőszámlát akkor kell kiállítani, ha a szerződésben minden egyes szállítás külön teljesítésnek minősül, de az adminisztráció csökkentésének érdekében ezeket a szállításokat csak adott időszakon belül, egy számlában kívánják leszámlázni.
A gyűjtőszámla ennek megfelelően annyi sorból áll, ahány különböző teljesítést leszámláznak, mégpedig úgy, hogy az egyes teljesítéseket külön-külön, a teljesítési napokat soronként feltüntetve kell kiszámlázni. Az egyes tételek tehát nem vonhatók össze. A gyűjtőszámlának nincs saját teljesítési időpontja, a teljesítési időpont az egyes ügyletekhez van hozzárendelve.
Előleg az időszakos elszámolásos ügyleteknél
A fenti szabályok értelmezését még bonyolultabbá teheti a következő eset:
Sajtos Kifli pékség megállapodik a sarki fűszeres üzlettel, hogy mindennap szállít neki 10 000 különböző méretű és mennyiségű péksüteményt. A megállapodásban az is szerepel, hogy a szállításról időszakosan számolnak el, havonta, a hónap utolsó napján, 20 napos fizetési határidővel, de hogy a pékség számára se legyen az alapanyagok beszerzése likviditás szempontjából megterhelő, minden hónap 5-éig a fűszeres előlegként kifizeti az előző havi teljesítések ellenértékének 50 százalékát.
Ilyenkor a jogszabálynak megfelelő számlázás úgy történhet meg, hogy az ötvenszázalékos „előlegről” a pékség egy következő szövegű számlát bocsát ki: X hónap szállításainak 50 százaléka. Ennek a számlának a teljesítési időpontja az időszakos elszámolásra vonatkozó szabályok szerint a fizetési határidő, tehát a tárgyhónap 5-e lesz. A hónap végén a pékség elkészíti az elszámolást, és kiállítja a következő számlát: „tárgyhavi elszámolás szerint Y db termék ellenértéke X Ft, ebből levonásra kerül a korábban megfizetett 50 százalék, fizetendő összesen: Z Ft”. A teljesítési határidő ebben az esetben a tárgyhónapot követő 20-a.
Itt láthatjuk, hogy az időszakos elszámolások esetén nem értelmezhetjük a klasszikus előleg fogalmát, nem alkalmazhatjuk az ottani szabályokat. Klasszikus előlegfizetés esetén a számlát az előleg megérkezése után állítják ki, utólag, és a teljesítés napja az előlegfizetés napja lesz.
Személygépkocsik értékesítése
A régi áfatörvény szerint azok a vállalkozások, amelyek saját használatra vásároltak személygépkocsit, nem igényelhették vissza a beszerzéskor megfizetett áfát. De amennyiben a használat után értékesítették a járművet, áfát kellett fizetniük, amiből aztán levonhatták a korábban le nem vont áfa egy részét.
A január 1-jén hatályba lépett új áfatörvény szerint adómentes az értékesítés, ha az értékesítést megelőzően a termék beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa nem volt levonható. Vagyis amennyiben akár egy 2008. január 1. előtt, akár utána saját használatra beszerzett személygépkocsit értékesítünk, mentes az áfa alól, mivel mind a korábbi, mind a jelenleg hatályos törvény tiltja a beszerzéskor fizetett áfa levonását.
Itt is figyelni kell arra, hogy a beszerzéskor valóban volt-e ránk áthárított adó, amit nem tudtunk levonásba helyezni. Biztosan nem volt ilyen, ha a gépkocsit magánszemélytől vettük, vagy olyan használtautó-kereskedőtől, amelyik különbözeti (vagy árrés-) adózás alapján fizetett adót. Az ilyen módon beszerzett, saját használatú gépkocsit 20 százalékos áfával kell értékesíteni.
Ingatlanátadás-teljesítés időpontja
Az új áfatörvény szerint termékértékesítésnek minősül az építési-szerelési munkával létrehozott, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása. Az a kérdés, hogy mikor valósul meg a teljesítés, vagyis mikor keletkezik áfafizetési kötelezettség abban az esetben, ha az ingatlan átadása nem egyetlen alkalommal, annak befejezésével, hanem szakaszonként történik. Ezt az esetet a régi áfatörvény még pontosan definiálta is, amikor ezekről az esetekről kijelentette, hogy a részteljesítés is megvalósít adóztatandó ügyletet.
Az új törvény ezt most ilyen egyértelműen nem jelenti ki (konkrétan az ingatlanépítésekre), viszont használja, sőt meghatározza a részteljesítés fogalmát. Eszerint a részteljesítés is teljesítés, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén, az ügylet tárgya természetben osztható, és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs.
A Ptk. értelmében az építési szerződés lehet osztható, amennyiben a felek az egyes készültségi foknak a beruházás folyamatában történő átadásában állapodnak meg. Ilyenkor az áfatörvény az adott készültségi fok átadását részteljesítésnek tekinti.
Ennek ellenére, ha a felek nem egyeznek meg az egyes készültségi fokok átadásában, akkor nincs részteljesítés. Ilyen esetben csak egy teljesítési időpont van, az ingatlan átadásakor, amikor a beruházás maradéktalanul elkészült.
