Fleck Zoltán, az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszék vezetője a Magyar Narancsnak adott interjút, amiben a bíróságok nem túl fényes helyzetéről fejti ki véleményét.
Korábban írtunk róla, hogy Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke első fokon pert vesztett Vasvári Csabával szemben, mert túlhatalmával élve kétszer is érvénytelenítette a bíró ítélőtáblai kinevezését. Fleck szerint bár a döntésnek van precedens értéke, a rendszer egészét nem fogja megváltoztatni.
Ez akkor jelenthet valamit, ha a modell más oldalról is elveszíti legitimitását. A mostani modell azonos Handó személyével, vagyis azért hozták létre a rendszert, mert tudták, hogy van egy megbízható ember, akire rá lehet bízni egy ilyen nagy hatalmú szervezetet, mint az OBH.
Fleck már 2016-ban állította, hogy nincs Magyarországon jogállam, erről úgy fogalmaz:
A NER alapeleme a centralizáció, és ez szemben áll a jogállami elvekkel. Kulcsfontosságú, hogy a Fidesz kétharmados parlamenti túlhatalma következtében az Országgyűlés semmilyen értelemben nem ellenőrzi a kormányzati tevékenységet. Ma már csak formálisan vannak meg a kormányt ellenőrző autonóm intézmények.
Kifejtette, hogy a bírói kar jelenleg attól tart, hogy amennyiben újra nyer a Fidesz, a választások után felállítják a közigazgatási felső bíróságot, és ott tárgyalják majd az adókkal, közpénzekkel, közadatokkal, állami ügyekkel kapcsolatos ügyeket.
Mindezekkel együtt tévedésnek tartja azt a vélekedést, hogy a bíróság lenne az utolsó intézmény, ami megőrizte függetlenségét. Mint mondta,
A bíróság mindig osztozik környezete sorsában, soha nem lehet más, mint az a jogi-alkotmányjogi berendezkedés, amely körülveszi. Ha van egy jól működő jogállam, akkor van lehetőség arra, hogy jogállami módon működjön a bíróság, ha nincs jogállam, akkor a bíróság sem tud úgy működni, mintha jogállam lenne.
