Javultak az ellenzék esélyei, kétharmad alatt a Fidesz

127 képviselője lehet a Fidesz-KDNP-nek a következő Országgyűlésben a Republikon Intézet mandátumbecslése szerint. Ez kevesebb, mint a kétharmados többséghez szükséges 133 képviselői hely, kevesebb a kormánypárti képviselők jelenlegi, 131-es számánál, és kevesebb, mint amennyi az intézet februári becslésében szerepelt (amely ellenzéki együttműködés nélkül 146, húsz körzetre korlátozódó együttműködés esetén 130 fideszes mandátumot vetített előre).

Mostanra úgy látszik, hogy átfogó (a Jobbikot és az LMP-t is magában foglaló) ellenzéki megállapodás nem lesz, a Republikon ennek megfelelően már csak egy forgatókönyvet készített. Ebben viszont azzal számol, hogy az ellenzéki választók egy része megtalálja – visszalépések nélkül is – a legesélyesebb jelöltet a körzetében. (A becslés módszertana a cikk végén olvasható.)

A Fidesz győzelmének aránya azonban nemcsak emiatt lenne a másfél hónappal ezelőttinél kisebb, hanem azért is, mert a kormánypárt támogatottsága több kutatóintézetnél (így a Republikonnál is) csökkent azóta. A módszertan ezen része nem változott: a pártok támogatottságának átlagát a Nézőpont, a Századvég, a Závecz Research, a Publicus, az Iránytű, az IDEA és a saját maga által februárban mért adatokból számolta ki a Republikon Intézet.

Az országos támogatottságok átlaga:

Fidesz: 48%
Jobbik: 17%
MSZP-Párbeszéd: 13%
Demokratikus Koalíció: 8%
LMP: 7%
Momentum: 2%
Együtt: 1%

Mindezek alapján a Fidesz 127 képviselőjén túl az MSZP-Párbeszéd 26, a Jobbik 22, a DK 16, az LMP 8 mandátumra számíthat. Tehát noha listán a Jobbik a második legerősebb párt, mégis az MSZP-Párbeszédnek lenne a legnagyobb ellenzéki frakciója a – főként a fővárosban megszerzett – választókerületi mandátumok miatt.

A mostani Republikon-becslés szerint a Fidesz 87 egyéni választókerületet nyerne meg. Tizennyolc körzetben a baloldali ellenzék győzne, míg a Jobbik egy egyéni mandátumot szerezne, Gyöngyösön – csatateres körzetünkben, ahol Vona Gábor pártelnök indul.

Budapesten a 18-ból 13 választókerület a baloldalnak jutna (négy budai körzet és a XVII. kerület kivételével az összes). A becslés ezeket a körzeteket az MSZP-Párbeszéd és a DK jelöltjeinek adja – ha e pártok visszalépnek kisebb pártok jelöltjei javára, akkor természetesen ők juthatnak mandátumhoz. Ez a kérdés még több fővárosi körzetben nyitott.

Emellett a baloldali pártok győznének az egyik szegedi és pécsi választókerületben, valamint Szigetszentmiklóson. A pécsi 1-es körzetben és a veszprémiben pedig a független, de a szocialisták által támogatott Mellár Tamás, illetve Kész Zoltán győzelmét jósolja az intézet (a térképen őket is piros színnel jelöltük).

Ezen felül sok olyan körzet van, ahol 5 százalékpontnál kisebb a különbség a Fidesz javára a legerősebb ellenzéki jelölttel szemben. Ezekben az országos erőviszonyok kisebb változása vagy a feltételezettnél nagyobb átszavazási hajlandóság is az ellenzék győzelmét hozná. Ilyen a Csatatér-rovatunkban szereplő miskolci 2-es körzet, ahol az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik jelöltjének is van nyerési esélye, míg a Jobbik jelöltje Ózdon 3, Tiszaújvárosban 5 százalékponttal van lemaradva a kormánypárti politikus mögött. További 13 olyan választókerület van, ahol a baloldal jelöltje 5 százalékponton belül van a Fideszéhez képest: a hiányzó öt budapesti körzet, Békéscsaba, a szegedi 2-es körzet, Székesfehérvár, Tatabánya, Érd, Dunakeszi, Kaposvár és Szombathely. A budakeszi és budaörsi választókerületben pedig az LMP társelnökének, Szél Bernadettnek a hátránya mindössze 3 százalékpont a DK-s jelölt visszalépése után.

Módszertan

A mandátumbecslés alapja a pártok a cikkben említett, hét intézet adatai alapján kalkulált országos támogatottsága. A választókerületi eredmények becslésénél az összes párt kapott egy súlyt minden körzet esetén, ami azt mutatja meg, hogy az országoshoz képest mekkora ott a támogatottsága. Ezt a már létező pártok esetén a 2014-es eredményekből számolta ki a Republikon, míg az Együtt az MSZP-Párbeszéd-DK és az LMP súlyának átlagát, a Momentum pedig az LMP-ével megegyező súlyokat kapott. Azokban a körzetekben, ahol a Momentumnak nincs jelöltje, úgy számoltak, hogy a Momentum támogatói egyenlő arányban szavaznak az LMP, az MSZP-Párbeszéd-DK, valamint a Jobbik jelöltjére. Ahol nincs Együtt-jelölt, ott a becslés szerint az Együtt támogatói a baloldali pártok jelöltjére szavaznak. Azokban a választókerületekben, ahol a Közös Ország Mozgalom végzett kutatást, a Republikon a saját modelljének eredményét korrigálta a felmérés eredményével.

Az eredmények alapján három kategóriába sorolták be a választókerületeket:

a baloldal az esélyesebb, ahol az MSZP-Párbeszéd vagy a DK jelöltje kevesebb, mint 15 százalékponttal marad el a Fidesz jelöltjétől, míg a Jobbiké jobban elmarad; illetve ahol a baloldal és a Jobbik jelöltje is kevesebb, mint 15 százalékponttal marad el a fideszestől, de a baloldali jelölt legalább 10 százalékponttal jobb eredményt ér el, mint a Jobbik jelöltje;
a Jobbik az esélyesebb, ahol a Jobbik jelöltje kevesebb, mint 15 százalékponttal marad el a Fidesz jelöltjétől, míg a baloldalé nagyobb arányban, illetve ahol az MSZP-Párbeszéd vagy a DK és a Jobbik jelöltje is kevesebb, mint 15 százalékponttal marad el a Fidesz jelöltjéről, de a Jobbiké legalább 10 százalékponttal jobb eredményt ér el a baloldali indulónál;
azok a választókerületek, ahol a baloldal és a Jobbik jelöltje is kevesebb, mint 15 százalékponttal marad el a Fidesz jelöltjétől, és a két párt eredménye között kevesebb, mint 10 százalékpont a különbség.

A Republikon Intézet emellett azzal számolt, hogy az ellenzéki választók felismerve az esélyes ellenzéki jelölt személyét, részben átszavaznának rá. Az alábbi átszavazásokat feltételezték:

a Budapesten kívüli választókerületekben a Jobbik szavazóinak 30 százaléka átszavaz az esélyesebb baloldali jelöltre;
az MSZP-Párbeszéd és a DK szavazóinak 30 százaléka szavaz át az esélyesebb jobbikos jelöltre;
az LMP szavazói, ott, ahol a baloldal az esélyeses, 50 százalékban átszavaznak a baloldali jelöltre, míg ahol a Jobbik jelöltje az esélyes, ott 30 százalékuk szavaz rá. Ugyanez érvényes a Momentum és az Együtt szimpatizánsaira is.

A választókerületi eredményeket bemutató térképen csak azoknak a pártoknak az eredményeit tüntettük fel, amelyek a mandátumbecslés alapján bekerülnének a parlamentbe, tehát a Momentum és az Együtt egyéni jelöltjeinek eredményét nem tüntettük fel külön.

A teljes módszertani leírás a Republikon Intézet oldalán olvasható.

Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu