A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvények közül csak néhány esetében beszélhetünk érdemi osztalékhozamról. Amúgy is nehéz dolguk van ezeknek, mert a tőzsdén elkövetett egyik leggyakoribb hiba a rövidlátás. A befektetők sokszor az az évi osztalékhozamot a jegybanki alapkamattal, azaz a rövid távú kamattal szokták összevetni – almát a körtével.
Az osztalékhozamot ugyanis mindig a tízéves kötvény hozamához érdemes nézni. De ekkor még mindig kukacos almát hasonlítunk az almához, ezért érdemes egy normalizált osztalékkal számolni, ahol figyelembe vesszük, hogy jövőre és azután milyen növekedésre számíthatunk az osztalék terén. Márpedig aki ezeket a hibákat elköveti, az könnyen tehet fel olyan kérdést, hogy miért érdemes most 10 százalékos hozamú áramszolgáltató részvényt venni, mikor a diszkontkincstárjegy 11 százalék felett hoz, és biztonságosabb is. A válasz egyszerű: a részvények esetében nemcsak osztalékra számíthatunk, hanem árfolyamnyereségre is, ami abból fog eredni, hogy a jövőre csökkenő hozamokhoz igazodva a részvények értéke is nőni fog.
Adózási szempontok
A befektetők gyakran feledkeznek meg egy lényeges szempontról, az adózásról. Hazánkban az árfolyamnyereség nulla százalékos kulccsal adózik, míg az osztalékunk ötödét át kell utaljuk az APEH számlájára. Tehát amikor azt fontolgatjuk, hogy megéri-e osztalék miatt részvényt venni, akkor mindig a nettó osztalékhozammal számoljunk. A részvényelemzéseknél is érdemes rákérdezni, hogy milyen ügyfelek számára készült az ajánlás, hiszen a befektetési alapok az osztalék után nem, illetve máshogy adóznak. Sajnos nem gyakorlat hazánkban feltüntetni az elemzéseken, hogy mennyi a hazai befektetők és mennyi a külföldi befektetők számára a részvény értéke, ami a magánbefektetők becsapásával is felér. Egy konkrét példán keresztül a Démász célértéke az ING Banknál 15 ezer forint. A jelenlegi árfolyamhoz képest ez jó vételnek tűnik. A FigyelőNet számára elkészített értékelésében a bank ugyanakkor rámutat, hogy, amennyiben fizetnünk kell osztalékadót is, akkor a modell szerint a cég értéke csupán 12,240 forint. Ez pedig a jelenlegi tőzsdei ár alatt marad…
Tisztán osztalékbefektetésesnek csak az áramszolgáltatókat tekinthetjük. A tőzsdén hat áramszolgáltató részvényei forognak, legalábbis be vannak vezetve. Közülük öt társaság esetében ugyanis a külföldi tulajdonos olyan domináns, 90 százalék körüli részesedéseket szerzett, hogy alig maradt a piacon részvény, így csak nagyon ritkán adják-veszik ezeket a papírokat. Az egyetlen üde kivétel a Démász, amelynél a francia tulajdonos 61 százalékos tulejdona mellett maradt másnak is hely a cégben. A közelgő közgyűlések előtt a menedzsmentek javaslatot tettek az osztalék mértékére, ami ugyan tényleg csak egy előterjesztés, de a közgyűlés már puszta formalitásnak tekinthető.
Az egyes áramszolgáltatók osztalékhozama – a meghirdetett javaslatok szerint – különbözik egymástól. Az egyik legfontosabb tényező az eltérés mögött a papír likviditása és a növekedési kilátások. A Démász, amely szinte egymaga képez befektetési alternatívát, az idén 1200 forintra emelte osztalékát a tavalyi 1100 forintról, ami közel 10 százalékos hozamnak felel meg. Ez 2 százalékkal haladja meg a 10 éves kötvény hozamát, ami jónak tűnik, de mint ahogy fent már említettük, csak annak, akinek nem kell adóznia.
Éretté válók társasága
A magyar piacgazdaság 15 éve alatt is vannak vállalatok amelyek elérték a felnőtt kort. Ezek a vállalatok már nem tudnak, vagy nem akarnak terjeszkedni, és a termelődő készpénzt már nem visszaforgatják a cégbe, hanem megengedhetik maguknak, hogy kifizessék osztalékként. Itt két vállalatra érdemes kitérni.
A Matávot a növekedési korlát folytogatja. Sok ember adja vissza vezetékes telefonját, és a mobilosok száma sem növekszik, csak a Vodafone lett agresszívebb a Westellel és a Pannonnal folytatott versenyben. Nincs szükség jelentős beruházásokra, és az adósságállomány is ideális, 30 százalék körüli szintre csökkent. A Matáv tehát a tavalyi 18 forint után várhatóan 50 forint körüli osztalékot fog fizetni, ami már közel 6 százalékosnak felel meg. A várakozások azonban szóródnak és érdemes vigyázni, mert könnyen csalódást okozhat a telefontársaság. A többségi tulajdonos Deutsche Telekomnak ugyanis nem érdeke, hogy a csoporton kívülre kerüljön a pénz. Persze lehet, hogy ez fogja majd az osztaléknál nagyobb jövedelemhez juttatni a befektetőket, hiszen „benne van a levegőben”, hogy a DT akár teljesen felvásárolja a társaságot.
Ugyancsak érdekes az FHB. A jelzáloghitelezés növekvő üzletág, de beruházásokra, terjeszkedésre itt sincs szükség, ezért a bank megengedheti magának, hogy osztalékot fizessen. Az idén már 60 forint várható, míg jövőre az osztalék meghaladhatja a 200 forintot. Ez az utóbbi hét szárnyalása után is közel 3 százalékos hozam, és később jelentősen tovább növekedhet: 2006-ra elérheti a 7 százalékot.
