Foci

Szertefoszlatta Orbán Viktor és Csányi Sándor álmait az UEFA

Az UEFA pozsonyi kongresszusán döntött arról, aminek tervét már januárban kiszivárogtatta: a 2018-19-es évadtól jelentősen, a magyar futball számára kifejezetten hátrányosan változtatja meg a BL-, és EL-játékszabályokat.

Az UEFA-változtatásai röviden:

A BL-főtábla:

  • Az eddigi 22 helyett immár tíz ország 26 csapata kerül fel automatikusan.
  • Ezzel párhuzamosan a kvalifikációs küzdelmekből az eddigi tíz helyett csak hat csapat érheti el az európai csúcsfutballt.

Fontos változás, hogy minden csapat, amely kiesik a Bajnokok Ligája selejtezőjéből, továbbjut az Európa-liga selejtező szabott szintjére.

EL-főtábla:

  • 17 csapat jut automatikusan főtáblára.
  • További hat csapat jut be a BL nem bajnoki ágáról azok közül, akik a harmadik selejtezőköréből és az utolsó, BL play off köréből estek ki.
  • A bajnoki ág playoffkörének négy vesztes csapata is főtáblára kerül.
  • A fennmaradó 21 helyre lehet pályázni az EL-selejtezőkörből.

Részletek itt.

Egy kis múltidéző

2010-ben, a Fidesz kormányra kerülése után stratégiai ágazatként jelölte meg a sportot. Persze nem azért, mert Orbán Viktor az ország legnagyobb futballszurkolója, inkább azért, mert a sport az egészségügyi stratégia része is egyben.

Nyilván az sem véletlen, hogy pár hónappal később az MLSZ-közgyűlés Dr. Csányi Sándort választotta meg a magyar labdarúgás első emberévé. Az OTP-vezér által vezetett szövetségi elnökség viharsebesen fogalmazta meg és hagyta jóvá a honi futball előtt álló elsődleges célokat, illetve az ehhez rendelt feladatsort, amit tíz év alatt, a 2020-as céldátumig el kell végezni.

Mindezt „A magyar labdarúgás stratégiája” című dokumentum rögzíti.

A tekintélyes méretű, 63 oldalas kiadványban az 5. stratégiai területként fogalmazódik meg az eredményesség. A vízió szerint:

2020-ig egy magyar klubcsapat minden évben túljut a selejtezőn, és bejut a BL vagy az EL őszi fordulóiba.

A kormány ezt a programot segítette leginkább a tao-törvénnyel.

Nos, az elmúlt nyolc évben ez a BL-ben egyszer sem, míg az EL-ben is csak kétszer sikerült: a DVSC 2010, a Videoton 2012. őszén szerepelt a csoportszakaszban (lásd alul a keretesben). Kettő év maradt még a cél elérésére. De miközben kedden még fej felett tapsoltunk az elmúlt évtizedek egyik, ha nem a legnagyobb magyar sportdiplomáciai sikerének, jelesül Dr. Csányi Sándor FIFA-alelnöki kinevezésének, kiderült, az UEFA egyik kezével adott, a másikkal elvett.

A pozsonyi kongresszus egészen szűkre csukta a két nagy európai futballtorna ajtaját a kis futballnemzetek, így Magyarország előtt. Egyszersmind szinte minden BL-, EL-csoportkörre vonatkozó álmunkat szertefoszlatta.

A pénz beszél

Nem árulunk el újdonságot, a nemzetközi klubfutballt masszívan a pénz uralja. A BL eddig is a leggazdagabb országok, milliárdosok és klubjaik felségterülete volt, de az EL-főtábla is évek óta meghaladja a magyar futballvállalkozások lehetőségeit.

A fentebb említett 2012-es Videoton csoportkörbe jutásnál a kimutatás szerint a 48 főtáblás klub költségvetési rangsorában a fehérváriak a 47. helyet foglalták el az akkor 12 millió eurósra tippelt büdzséjükkel.

A belga játékos, Julien Gorius (kék mezben) Paulo Viníciussal, Szolnoki Rolanddal és Mladen Bozoviccsal, a Videoton játékosaival harcol a labdáért a labdarúgó Európa Liga csoportkörének 5. fordulójában a Videoton-Genk találkozón a székesfehérvári Sóstói Stadionban 2012. november 22-én
(Fotó: Illyés Tibor / MTI)

Miközben az európai klubfutballban egyre több a bevétel, egyre nagyobb a piaci szereplők költségvetése, addig a „magyar foci”pénzügyi rangsorát vezető Ferencváros nem sokkal nyújtózhat tovább, mint a legnagyobb riválisa, a Videoton hat évvel ezelőtt. Mindebből következik, hogy klubfutballunk nemzetközi eredményességi fejlődése erősen behatárolt.

Olyan ez, mintha a fékeket gyártó magyar kisvállalkozás akarna versenyezni az egész Mercedes-gyárral. Ha elég jó vagy, beszállító lehetsz, de az autógyártás egészét csak távolról szemlélheted.

Ideje lenne újraírni a magyar labdarúgás stratégiájának eredményességre vonatkozó passzusát

Muszbek Mihály, aki nyolc éve minden nyáron objektív, számadatokon alapuló tükröt tart a magyar labdarúgás elé úgy látja, az UEFA szertefoszlatta a magyar futballvezetés azon álmait, amelyek már a papírra vetés pillanatában sem voltak reálisak, e határozat után pedig teljességgel irreálisak.

A jelenlegi BL-kiírási forma 26 éve működik. Ebből a magyar csapatoknak kétszer sikerült főtáblára jutni – 1995-ben és 2009-ben. Ezt számszerűsítve a magyar bajnoknak az esélye eddig 2/26-hoz volt, azaz 1/13-hoz, a mostani helyzetben cirka 1/17-hez lesz a BL-főtáblára jutáshoz. Négy fordulón kell sikerrel továbbjusson. Ez több, mint az eddigi három győzelmes szisztéma, ahol csak vágyálom volt a legjobb 32.  A mostani döntés gyakorlatilag létrehozta az Európai Szuperligát. Egy mindenek feletti tény áll a döntés hátterében, mégpedig az, hogy az emberek azonos képességű csapatok párharcát szeretik nézni

– értékelte a helyzetet Muszbek Mihály.

Felvetésünkre, hogy a BL-selejtezőből kieső magyar csapat legalább az EL-ben folytathatja nem hatotta meg a sportközgazdászt. Számításai szerint a kisebbik kupasorozatban végrehajtott változások azt eredményezik, hogy az EL-főtáblájára is nehezebb lesz bejutni, mint volt 2010-ben a DVSC-nek és 2012-ben a Videotonnak.

A klasszikus amatőr futballhoz hasonló, nyílt küzdelmű, nemzeti alapú futballnak klubszinten vége. Magyarország pillanatnyilag 33. az európai rangsorban. Az UEFA-együtthatója, ami egy objektív, mindent eldöntő szám, öt év alatt 13-ról 9,5-re csökkent. Klubjaink mindent megtesznek azért, hogy míg az MLSZ fejlődésről álmodik, és beszél, addig a nemzetközi klubsorozatokon keresztül ők szisztematikus munkával leépítsék a magyar futballt (Lásd len a keretest a szerk.). Minden kupacsapatunknak csak a továbbjutás a vágya és nem törődnek a pontszerzéssel, az együtthatóval. Eközben az UEFA döntéshozatala az amerikai majorligák – NFL, NBA, NHL, MLB – működése irányába tereli az európai focit is. Nem lepődnék meg, ha négy év múlva kialakulna egyfajta klubcsapat-Európa-bajnokság, ahol lesz divízió 1., 2., 3., 4.. Ha egy ilyen szisztéma kialakul, akkor nagyobb sikerélményük lesz azon országok csapatainak, amelyek alapvetően nem vesznek, nem vehetnek részt a globális futballban. Így nekünk is. Optimális esetben a magyar bajnok feljuthat a harmadik divízióból a másodikba

– vázolta fel a nem is olyan távoli jövőt Muszbek Mihály. Hozzátette, az UEFA nem tett mást, mint pont azt nyomatékosította: a gazdasági erejüknél fogva kis országok másod-, harmadhegedűsök lehetnek csupán. Egyetlen céljuk maradhat; alázatos, terv-, és szakszerű oktatással képzett munkaerővel – értsd európai topbajnokságokban is bevethető labdarúgó – kiszolgálni a nagyokat annak reményében, hogy aztán válogatottjuk mindebből profitáljon.

Kiemelt képünkön Csányi Sándor és Orbán Viktor a székesfehérvári Sóstói Stadion díszpáholyában a Videoton FC – DVSC-TEVA labdarúgó mérkőzés előtt
Fotó: Beliczay László / MTI 

Kis futballnemzetek EL-, és BL-szereplései 2009 óta:

Az UEFA korábi elnöke, a francia Michel Platini 2009-től egy szabályváltoztatással próbálta helyzetbe hozni a kisebb futballnemzeteket. Az alábbi gyűjtés Muszbek Mihály azon kijelentését igazolja, miszerint a magyar futballklubok nem éltek a lehetőséggel, sőt,  szisztematikus munkával leépítették azt.

Bajnokok Ligája:

Debreceni VSC  🇭🇺️, 2009, 0 pont, gólkülönbség: -14
Makkabi Haifa – izraeli, 2009, 0 pont, -8
MSK Zilina – szlovák, 2010, 0 pont, -16
Partizan Belgrád – szerb, 2010, 0 pont, -11
Viktoria Plzen – cseh, 2011, 5 pont, -7
BATE Boiriszov – belorusz, 2011, 2 pont, -12
Nordsjælland, – dán,2012, 1 pont, -18
Austria Wien – osztrák,️ 2013, 5 pont, -5
Malmö FF – svéd, 2014, 3 pont, -11
Ludogorec Razgrad – bolgár, 2014, 4 pont, -9
NK Maribor – szlovén, 2014, 3 pont, -9
FK Asztana – kazah, 2015, 4 pont -6
Dinamo Zagreb – horvát, 2015, 3 pont, -11
Makkabi Tel-Aviv – izraeli, 2015, 0 pont, -14
Legia Warszawa – lengyel, 2016, 4 pont, -15
Qarabağ – azeri, 2017, 2 pont, -12.

Európa Liga

Magyarország: 2 szereplés (2010, 2012), 2 csapat (DVSC, Videoton), 0 továbbjutás, 9 megszerzett pont.

Albánia: 2 szereplés (2015, 2017), 1 csapat (Skenderbeu), 0 továbbjutás, 8 pont.

Ausztria: 19 szereplés (2009-17), 4 csapat (Rapid, Red Bull, Austria, Sturm), 6 továbbjutás (Red Bull 5x, Rapid), 5 csoportelsőség, 1 nyolcaddöntő (Red Bull, 2013), 148 pont.

Azerbajdzsán: 6 szereplés (2012, 2014-16), 3 csapat (Nyefcsi Baku, Quarabag, Gabala), 0 továbbjutás, 22 pont.

Belorusszia: 5 szereplés (2009-10, 2014-15, 2017), 2 csapat (BATE, Dinamo Minszk), 1 továbbjutás (BATE, 2010), 29 pont.

Bulgária: 6 szereplés (2009-10, 2013, 2017), 3 csapat (CSZKA Szófia, Levszki Szófia, Ludogorec Razgrad), 2 továbbjutás (Ludogorec 2x), 1 csoportelsőség (2013), 39 pont.

Horvátország: 8 szereplés (2009-10, 2013-14, 2017), 3 csapat (Dinamo Zagreb, Hajduk Split, Rijeka), 0 továbbjutás, 41 pont.

Cíprus: 8 szereplés (2011-17), 4 csapat (AEK Larnaca, AEL Limasszol, APOEL, Apollon Limasszol), 1 továbbjutás (APOEL), 1 csoportelsőség (2016), 1 nyolcaddöntő, 39 pont.

Csehország: 16 szereplés (2009-10, 2012-17), 5 csapat (Slavia, Sparta, Viktoria Plzen, Slovan Liberec, Fastav Zlín), 7 továbbjutás (Sparta 4x, Plzen 2x, Liberec), 3 csoportelsőség (Plzen: 2012, 2017, Sparta: 2016), 2 nyolcaddöntő (Plzen: 2012, Sparta: 2015), 127 pont.

Dánia: 10 szereplés 2009-15, 2017), 5 csapat (Köbenhavn, Odense, Esbjerg, AaB, Midtjylland), 5 továbbjutás (Köbenhavn 2x, Esbjerg, AaB, Midtjylland), 72 pont.

Finnország: 1 szereplés (2014), 1 csapat (HJK Helsinki), 0 továbbjutás, 6 pont.

Írország: 2 szereplés (2011, 2016), 2 csapat (Shamrock, Dundalk), 0 továbbjutás, 4 pont.

Izrael: 12 szereplés (2009, 2011-13, 2016-17), 5 csapat (Hapoel Tel-Aviv, Makkabi Tel-Aviv, Makkabi Haifa, Kirjat Smona, Hapoel Ber-Seva), 3 továbbjutás (Hapoel Tel-Aviv, Makkabi Tel-Aviv, Ber-Seva), 1 csoportelsőség (Hapoel, 2009), 72 pont.

Kazahsztán: 3 szereplés (2013, 2016-17), 2 csapat (Sahtyor Karagandi, Asztana), 1 továbbjutás (Asztana, 2017), 17 pont.

Lettország: 1 szereplés (2009), 1 csapat (Ventspils), 0 továbbjutás, 3 pont.

Moldávia: 4 szereplés (2009-10, 2013, 2017), 1 csapat (Sheriff Tiraszpol), 0 továbbjutás, 25 pont.

Macedónia: 1 szereplés (2017), 1 csapat (Vardar), 0 továbbjutás, 1 pont.

Norvégia: 7 szereplés (2010, 2012-13, 2015, 2017), 3 csapat (Rosenborg, Molde, Tromsö), 1 továbbjutás (Molde), 1 csoportelsőség (2015), 34 pont.

Lengyelország: 7 szereplés (2010-11, 2013-15), 3 csapat (Lech, Wisla, Legia), 4 továbbjutás (Legia 2x, Lech, Wisla), 1 csoportelsőség (Legia, 2014), 56 pont.

Románia: 15 szereplés (2009-14, 2016-17), 8 csapat (Timisoara, Dinamo, Steaua, CFR, Rapid, Vaslui, Pandurii, Astra), 4 továbbjutás (Steaua 3x, Astra), 1 csoportelsőség (Steaua, 2012), 1 nyolcaddöntő (2012), 89 pont.

Skócia: 4 szereplés (2009, 2011, 2014-15), 1 csapat (Celtic), 1 továbbjutás (2014), 23 pont.

Szerbia: 6 szereplés (2009, 2012, 2014, 2015, 2017), 2 csapat (Partizan, Crvena zvezda), 2 továbbjutás (Partizan, Zvezda), 34 pont.

Szlovákia: 2 szereplés (2011, 2014), 1 csapat (Slovan), 0 továbbjutás, 1 pont.

Szlovénia: 3 szereplés (2011-13), 1 csapat (NK Maribor), 1 továbbjutás (2013), 12 pont.

Svédország: 5 szereplés (2011-13, 2017), 5 csapat (AIK, Malmö, Helsingborg, Elfsborg, Östersund), 1 továbbjutás (Östersund, 2017), 24 pont.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik