Tudomány

A sejtek szintjén kell tetten érni a betegségeket

A jövő az orvoslás és a biológiai kutatás szempontjából is sejtek szintjén végzett munka, ott lehet tetten érni a betegségeket is, ez viszont nagyban függ a biológiai képelemzés fejlődésétől. Ennek lehetőségeiről tanácskoznak a világ vezető tudósai Szegeden.

Az emberi tudás iszonyatos sebességgel gyarapszik és most, a XXI. század második évtizedének végén elmondhatjuk: laikusként már nem tudjuk követni az apró, mégis korszakalkotó folyamatokat generáló lépéseket. Hajdanán a gőzgép, az autó, a távíró, a telefon, a repülőgép mind-mind kézzel fogható, egyszeri válasz volt valamely kihívásra, majd persze ezek tökéletesítése következett.

Ma már a legtöbbünknek sokszor már azt is el kell magyarázni, mik is azoknak az újításoknak, felfedezéseknek a lényege, amiket adott években Nobel-díjjal jutalmaz a tudomány.

Kifejezetten igaz ez a biológia és az orvoslás területén, amire kiváló példa a rák gyógyítása. Mi is több cikkünkben említettük, a megoldás nem az lesz, hogy valaki egyszer csak kilép a laborból egy tablettával a kezében és az emberiség fellélegezhet: megvan a rák elleni gyógyszer. Nem. Sok apró, a kívülálló számára gyakorlatilag felfoghatatlanul bonyolult felfedezés, eljárás, hatóanyag összessége jelenti majd a gyógymódot.

Magyar kutatók utat nyitottak a hosszabb élet és a rákgyógyítás felé
Rengeteg válasz hiányzik még, de az út végén 100-110 éves élettartam, minőségi, egészségben eltöltött időskor várhatja az emberiséget, miközben számos halálos betegséggel is leszámolhatunk.

A röntgen már a múlté

Mindezt azért kell viszonylag hosszan ecsetelni, hogy laikusként is megértsük a biológiai képelemzés fontosságát, amelyről a napokban tartanak nemzetközi csúcskonferenciát Szegeden.

Az olyan klasszikus képalkotó módszerek, mint a röntgen, az MRI vagy a CT felett eljárt az idő. Mind a kutatás, mind az orvoslás a sokkal nagyobb felbontású képalkotó eljárások felé fordult, amelyek már a sejt szintjén képesek feltárni egyes folyamatokat, agyi működéseket, betegségeket.

A legtöbb betegség a sejtek világában kezdődik, itt érhetők tetten a legkorábban, gondoljunk csak a daganatos megbetegedésekre. A kutatás is ezen a szinten folyik, csak a példa kedvéért enzimek működését, agyi kapcsolatokat ismerhetünk meg e parányi világ részletes vizsgálatával

– magyarázza a 24.hu-nak Dr. Horváth Péter bioinformatikus, a konferencia főszervezője, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának munkatársa.

Ezek alapján már az MTA sajtónak kiküldött meghívójának alcíme is érthető: „Áttörés előtt a daganatok és az agy képi vizsgálata”.

Az emberi elmének ez már sok

Már rengeteg nagy felbontású, akár 3D-s képet vagyunk képesek készíteni, magyarán a „hardweres háttér” rendelkezésünkre áll, ám az informatika kissé lemaradt: nem tudjuk hatékonyan feldolgozni a rendelkezésünkre álló őrületes adatmennyiséget.

Fotó: Thinkstock

Könnyű belátni, hogy mondjuk egy röntgenkép elemzését elvégezheti egy jó szemű orvos vagy orvoscsapat, ám millió és millió felvétel analizálására az emberi elme már képtelen. Ennek feladata hárul a bioinformatikára, esetünkben a számítógépes biológiai képelemzésre. Ráadásul a modern tudomány elvárásai is magasak:

Nem elég két kép összehasonlításakor azt mondani, az egyik zöldebb, hanem meg kell tudni határozni, hogy az egyikben mondjuk 17, a másikban pedig 24 a zöld aránya. Ezt nevezzük kvantitatív eredménynek

– világít rá a szakember.

Formálódó közösség

A bioinformatika valójában több tudományterületet foglal magában, a teljesség igénye nélkül orvosok, informatikusok, matematikusok, fizikusok összefogására van szükség. A szerveződés néhány éve kezdődött az Európai Unió támogatásával, a közösség azóta formálódik és exponenciálisan növekszik. Ez a Biológiai Képelemzők Európai Hálózata (NEUBIAS, Network of European BioImage Analysts), amely ezen a héten tartja második nemzetközi konferenciáját az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában.

A cél, hogy a résztvevők teljes körének bevonásával aktív párbeszédet valósítson meg a fejlett informatikai megoldásokkal támogatott biológiai képelemzés, a mesterséges intelligencia és az adatbányászat komplex területén elért legújabb kutatási és fejlesztési eredményekről.

Ahogy Horváth Péter fogalmaz:

Itt találkoznak az igények és a megoldások, a világ minden tájáról érkező vezető szakemberek legfőbb célja használható tudást szerezni, illetve használhatóvá tenni a tudást.

Formabontó

Az eseménysorozat több szempontból rendhagyó. Egyrészt méretei miatt: a terület 250 vezető tudósa gyűlt össze Szegeden, öt kontinens képviselteti magát, amivel elmondhatjuk: ebben a témában ez a legnagyobb szabású rendezvény a világon.

Másrészt a program. Az első négy nap szakmai továbbképzéssel telt, ahol a fő hangsúly létező problémák megoldásán, a tudás kategorizálásán, módszerek összehasonlításán volt.

Kiemelt fotó: Thinkstock

Ajánlott videó

Olvasói sztorik