Az NMHH jelezte: a 121 millió forintos bírságot a hatóság úgy állapította meg, hogy az a jogsértéssel elért vagyoni előnyt jóval meghaladja. Így a szankció hatékonyan jelzi a piaci szereplőknek, hogy nem éri meg tudatosan eltérni a hírközlési előírásoktól.
Az NMHH a Cegléden megépült hírközlési – internetes, kábeltelevíziós, telefonos – hálózat jogsértő használatbavétele miatt állapította meg a jogsértést. A UPC két évvel ezelőtt, 2015. szeptember 2-án – az újonnan épülő hálózata teljes elkészültét meg sem várva, a kivitelezés 27. napján – annak ellenére kezdte meg a szolgáltatás nyújtását, majd folytatta több mint két éven keresztül, hogy nem tette meg az ehhez szükséges bejelentést. A szolgáltató bejelentési kötelezettségének csak a hatóság felszólítására tett eleget, majd a bejelentés hiányosságait olyan késedelmesen pótolta, hogy azt az NMHH csak 2017. szeptember 28-án vehette nyilvántartásba. Mivel a UPC hatósági jóváhagyás nélkül kezdte meg szolgáltatását, az NMHH nem győződhetett meg arról, hogy a hálózat műszakilag az előírásoknak megfelelő, kivitelezése jogilag elégséges volt-e. A szolgáltató magatartása ezáltal alkalmas volt arra, hogy új ügyfeleket szerezzen és kössön magához akár hűségidővel úgy, hogy a piaci versenytársakkal szemben számottevő és jogosulatlan előnyhöz jutott, miközben az előfizetők érdekei sérültek – indokolta döntését a hírközlési hatóság szerdán.
Emiatt 30 millió forintos bírságot kellett fizetnie a szolgáltatónak, ami egy 2017. április 7-én hozott bírósági ítélettel emelkedett jogerőre. Az NMHH az újabb bírság mértékének megállapításánál súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a szolgáltató a jászberényi ügy ismeretében már tudhatta, hogy Cegléden is jogsértően jár el, ennek ellenére szeptemberig tudatosan tovább folytatta ezt a gyakorlatát.
A hatóság szerint a UPC megbontotta a piaci esélyegyenlőséget
Az NMHH a bírság mértékének meghatározásánál szem előtt tartotta, hogy a szolgáltató a jogsértéssel elhúzódó időszak alatt a bírsággal azonos nagyságrendű, jelentős vagyoni előnyre tett szert, mellyel megbontotta a piaci szereplők közötti esélyegyenlőséget, illetve veszélyeztette az előfizetők érdekeit.
Azt írják, a UPC-nek a jogszerű eljárásra számos lehetősége lett volna. A jogszabályi előírásokra az NMHH időben, külön is felhívta a szolgáltató figyelmét, és a cég élhetett volna például olyan megoldással is, hogy szakaszokra bontva jelentse be az építést – annak megfelelően, ahogyan a szolgáltatás megkezdésének ütemezését tervezte. A hatóság mostani döntésével is nyomatékosítani kívánja, hogy egy új építésű hálózaton a szolgáltatás nyújtását csak az után szabad megkezdeni, hogy arra az NMHH a használatbavételi engedélyt megadta vagy az utólagos bejelentést nyilvántartásba vette.
