A lelőhely napjainkban egy igen száraz térségben fekszik, a távoli múltban azonban a terület sokkal nedvesebb volt. A felfedezés segíthet annak feltérképezésében, hogy az emberi nemet, az előembereket és a csimpánzfajokat tömörítő Hominini nemzetség egyes képviselői mikor hagyták el Afrikát.
A szakértők Vadi Dabszánál többek közt kőfejszék, vágó-, fúró- és kaparóeszközök, kőhegyek és kalapácsok maradványait találták meg. A szakértők eredményeiket az Antiquity folyóirat decemberi számában ismertették.
A régészek szerint a leletek az acheuli kultúrától származnak, amely 1,76 millió éve jelent meg, és egészen 100 000 évvel ezelőttig létezett. Azt egyelőre nem tudni, hogy a közelmúltban azonosított kőtárgyak pontosan mikor készültek.
Frederick Foulds, a Durhami Egyetem régésze bízik benne, hogy a helyi kőzetek datálásával következtetni tudnak majd a leletek korára. Ha sikerül kideríteni, hogy a maradványok mikor jöttek létre, a szakértők azt is megállapíthatják, hogy milyen homininák készítették őket.
Az egészen biztos, hogy a tárgyak születésekor a régió jóval barátságosabb hely volt. A térség bizonyos időszakokban valósággal bővelkedett a vízben.
Úgy gondoljuk, hogy ezen nedves periódusok alatt lakták a helyszínt
– mondta Foulds a Live Science-nek. A kutató hozzátette, az Arab-félsziget az elmúlt 2,5 millió év során sokszor alakult át az éghajlat változása miatt. A sarki jégsapkák olvadásának hatására rendszerint nőtt a régióban a csapadék mennyisége.
Foulds szerint Vadi Dabsza például egyfajta menedéket jelenthetett az éghajlati változások elől menekülő élőlényeknek, a környék ugyanis akkor is nedves maradhatott, amikor a mai Szaúd-Arábia egyéb területei már szárazabbak voltak.
(Kiemelt kép: Andrew Shuttleworth, Frederick Foulds)
