Az ajándék sokféle lehet: ingatlan, pénz, ékszer, autó vagy akár vagyoni értékű jog (pl. társasági részesedés), sőt egy tartozás elengedése is ajándékozásnak minősülhet. Bár a karácsonyi ajándékok túlnyomó részéről nem szokás megállapodást kötni, vannak olyan esetek, amikor bizony tanácsos jogi segítséget kérni – mondja dr. Rák Viktor, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi irodájának helyettes vezetője.
Kell-e illetéket fizetni az ajándékba kapott notebook után?
Az egyik legfontosabb tudnivaló az ajándékok értékével kapcsolatos. A törvény ugyanis megkülönböztet szokásos mértékű, illetve azt meghaladó mértékű ajándékot. Ennek megítélése relatív, de általános zsinórmértékként a bírósági gyakorlat egy gépkocsi ajándékozását már nem tekinti szokásos mértékű ajándéknak – hangsúlyozza a szakember. Kisebb ajándékokról (pl. karóra, bicikli, okostelefon) nem szokás szerződést írni, ám értékesebb ingóságoknál (pl. autó) célszerű, ingatlan ajándékozásakor pedig egyenesen kötelező, ugyanis a földhivatal csak közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat alapján jegyez be tulajdonjogot.
Sokkal egzaktabb a szabályozás arról, hogy milyen értékű ajándék után kell illetéket fizetnie a megajándékozottnak. Ezek szerint az ajándékozás mindig illetékköteles, ha okiratot állítottak ki róla, illetve ha okirat kiállítására ugyan nem került sor, de az ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot. Az ilyen ajándékozást – az illetékről szóló törvényben meghatározott kivételekkel – az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. Az illeték általános mértéke az ajándék értéke után 18 százalék. A lakástulajdonhoz köthető vagyoni jog illetékének mértéke 9 százalék. Fontos tudni, hogy nem kell illetéket fizetni, ha egyenes ági rokonunknak, azaz például gyermekünknek, unokánknak, szülőnknek, nagyszülőnknek vagy a házastársunknak ajándékozunk valamit.
Visszakövetelhetjük-e a parfümöt?
Ha karácsonyra parfümöt, okostelefont, tabletet, karórát, ékszert ajándékozunk, azt nem követelhetjük vissza, mert az a szokásos mértékű ajándék kategóriájába tartozik. Ha az ajándékról szerződés készült, az ajándékozó megtagadhatja a szerződés teljesítését, ha a saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás következik be, ami miatt a szerződés teljesítése nem várható el tőle – emeli ki dr. Rák Viktor. A szakember hozzátette: például, ha a felek között úgy megromlik a viszony, hogy az ajándékozó meggondolja magát, vagy pedig anyagi helyzetében történik jelentős negatív változás (betegség, csődeljárás).
Bizonyos esetekben akkor is visszakérhetjük az ajándékot, ha már átadtuk azt. Például akkor, ha a megajándékozott vagy családtagja valamilyen súlyos jogsértést követ el ellenünk (pl. becsületsértés vagy testi sértés), de akkor is, ha az ajándékot valamilyen célból (például eljegyzésre vagy házasságkötésre) vagy feltétellel adtuk, de az meghiúsult, s e nélkül az ajándékozásra nem is került volna sor. Például ha az volt a feltétel, hogy csak akkor lesz gyermekünké az áhított autó, amennyiben elvégzi az egyetemet, és leteszi a diplomát az asztalra, vissza kell adni az egyetemi évek alatt használt autót, ha nem tudja megszerezni a diplomáját.
Akkor is visszakövetelhetjük az ajándékot, ha a létfenntartásunk érdekében szükségünk van rá, feltéve, hogy az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.
Ha valamely sérelem okán kérnénk vissza az ajándékot, arra is figyelni kell, hogy nincs helye a visszakövetelésnek, ha úgy tűnik, hogy már megbocsátottunk. Megbocsátásnak – azaz a visszakövetelésről való lemondásnak – számít az is, ha az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb időn át nem követeltük vissza. Ha vissza szeretnénk kapni az ajándékot, fontos szempont az időzítés is, mert az ajándék visszakövetelése a törvény szerint csak ötéves elévülési időn belül történhet meg.
Ajándék lónak nézd meg a fogát!
Nem biztos, hogy a megajándékozni kívánt repes az örömtől, hogy megajándékozzák. Ezer oka lehet ennek: előfordulhat, hogy nem akar a lekötelezettje lenni az ajándékozónak, de az is megesik, hogy az ajándék túl nagy terhet róna rá. Ha például egy vitorlást akarnak ajándékozni nekünk, de nem engedhetjük meg magunknak az éves kikötői és karbantartási költségeket, nyugodtan mondhatunk nemet, ugyanis az ajándékozási szerződés kétoldalú megállapodás. Ketten kellenek hozzá: egy ajándékozó, aki adni akar, és egy megajándékozott, aki ezt el is fogadja. Ha úgy érzzük, hogy az ajándékkal csak nyűgöt vennénk a nyakunkba, minden további magyarázat nélkül visszautasíthatjuk azt – hangsúlyozza dr. Rák Viktor.
