Bár az Amerikai Egyesült Államokból indult #metoo-mozgalom lett a Time magazinnál „az év embere”, Magyarországon kevéssé érezhető a hatása. A mozgalom azokat az embereket – főként nőket – képviseli, akik a szexuális zaklatásról világméretű vitát indítottak, és a kampány akkor lett igazán erős és hatásos, amikor kiderült, hogy Harvey Weinstein befolyásos amerikai producer női alkalmazottakat és színésznőket zaklatott.
Magyarországon is többen kiálltak történetükkel: legelőször Sárosdi Lilla színésznő, aki elmondta, hogy őt Marton László, a Vígszínház főrendezője zaklatta. Az eset nyilvánosságra kerülése után nagy figyelmet kapott Kerényi Miklós Gábornak, az Operettszínház művészeti vezetőjének az ügye is. Mivel mind a külföldi példákkal, mind a magyar esetekkel sok cikkben és riportban foglalkozott a hazai sajtó, úgy látszott, sok médiafogyasztóhoz juthat el #metoo üzenete, és társadalmi üggyé válhat a szexuális zaklatások, illetve azok elhallgatása ellen indított kampány. Ám a Republikon Intézet felmérése szerint ez nem így van. (A kutatás még azelőtt készült, hogy Havas Henrik – ATV-s felfüggesztéséhez vezető – esete miatt ismét a fókuszba került a téma.)
Mindegy, hogy Budapest, vagy vidék
Kiderült, hogy – településtől, nemtől, életkortól és iskolai végzettségtől függetlenül – alig hallottak az emberek a #metoo-ról: mindössze a társadalom ötöde. Gyakorlatilag nincs különbség aközött, hogy valaki Budapesten vagy egy faluban él, az embereknek mindössze 17-19 százaléka hallott a mozgalomról. A nők 22 százalékához, a férfiaknak pedig a 15 százalékához jutott el a téma, életkor szerint pedig inkább a 18 és 34 év közöttiekhez – igaz, jelentős különbség itt sincs. Észrevehető különbség csupán az iskolai végzettségnél van: míg a legfeljebb 8 osztályt végzetteknek a 12 százaléka hallott a #metoo-ról, addig az egyetemet végzetteknek a 31 százaléka.
40% szerint fel van fújva
Az is beszédes, hogy akik viszont hallottak a #metoo-ról, azok hogyan vélekednek a kérdésről. Azzal a felvetéssel, hogy az elmúlt időszakban felszínre került esetek túlságosan fel vannak fújva, 40 százalék ért egyet, és mindössze 23 százalék mondta ennek az ellenkezőjét. A nőknél 35, a férfiaknál 45 százalék ez az arány.
Azzal az állítással, hogy a társadalom egyik legfontosabb problémáját jelentik a nőket ért szexuális támadások, a nők 40 százaléka ért egyet, míg a férfiak közül csak minden negyedik gondolja így. Sokkal többen értenek egyet azzal az árnyaltabb állítással, hogy a nőket ért szexuális támadások ügye a társadalom fontos, de nem a legfontosabb problémája. Ezzel az állítással 49 százalék azonosul, és csupán 17 százalék nem – vagyis ennyien állítják, hogy a téma egyáltalán nem is fontos.
A #metoo-val kapcsolatos percepciót az sem nagyon befolyásolta, ki milyen pártra szavaz. A Fidesz támogatóktól a baloldali szavazókon keresztül a Jobbik-szimpatizánsokig a megkérdezettek 53-54 százaléka azt gondolja, hogy fontos problémát jelentenek ugyan a nőket ért szexuális támadások, de nem ez a legfontosabb kérdés. Az arány egyedül a pártot nem választóknál tér el, náluk csak a 38 százalék gondolja azt, hogy ez nem olyan fontos.
Kiemelt kép: Getty Images/Stephanie Keith
