2014-ben a Fidesz-KDNP letarolta az országot: a kormánypártok 106-ból 96 egyéni választókerületet (evk) nyertek meg, a baloldali Összefogásnak (MSZP-DK-Együtt-PM-MLP) csak tíz győzelem jutott. Ezek közül nyolcat Budapesten szereztek meg, mindössze két nem fővárosi evk-ban tudtak elsők lenni: Botka László városában, Szegeden (Csongrád megye 1. evk-jában) Szabó Sándor nyert, Miskolcon (Borsod 2-ben) Varga László.

Az MSZP-s Varga győzelme volt a legszűkebb, így nézett ki a sorrend:

1. Dr. Varga László (MSZP-DK-Együtt-PM-MLP): 14798 szavazat (31,39%),
2. Sebestyén László (Fidesz-KDNP): 14560 szavazat (30,89%),
3. Pakusza Zoltán (Jobbik): 14425 szavazat (30,6%).

Néhány száz szavazaton múlt a mandátum sorsa, háromosztatúbb evk-t rajzolni sem lehet, ezért is lett Borsod 2 az egyik Csatatér. 

A hagyományosan baloldali Miskolcon ebben a választókerületben ugyan csak egy hajszálon múlott, de 2014-ben nem működött Orbán Viktor kötcsei doktrínája a centrális erőtérről – azaz hogy a Jobbik és a baloldal között megoszlanak az ellenzéki szavazatok, és a Fidesz nevető harmadikként győz. Pedig pontosan ezért írta át kormányon a Fidesz a választási törvényt, és tették egyfordulóssá 2014-től az országgyűlési választást, hogy ne lehessen megtörni visszalépésekkel a centrális erőteret.

Borsod 1-ben, Miskolc másik választókerületében viszont működött az orbáni stratégia: Csöbör Katalinból, a Fidesz-KDNP jelöltjéből lett országgyűlési képviselő úgy, hogy a szavazatoknak csak 33,68 százalékát gyűjtötte be. És azt is érdemes észben tartani, hogy hiába volt vörös bástya évtizedekig az „Acélváros”, 2010 óta a fideszes Kriza Ákos a polgármester, biztos képviselő-testületi többséggel a háta mögött. 2014-ben pedig magabiztosan nyert újra a nemrég fideszes választókerületi elnöknek is megválasztott városvezető.

Látszik, hogy már Miskolcról sincs könnyű mandátuma az MSZP-nek, sőt, a cigánykérdést bátran használó Jobbik is erősebb Észak-Kelet-Magyarországon, mint országos átlagban. De nem kell tippelgetnünk, vannak friss adataink.

A Republikon Intézet 24.hu-nak készített közvélemény-kutatásából első körben az tűnik ki, hogy vége a kiegyenlített küzdelemnek a három párt között: ha ma lenne a választás, akkor a Fidesz-KDNP jelöltje simán behúzná a választókerületet.

Fidesz: 50 százalék

A Fidesz előnye meggyőző, bár gyengébb az eredményük, mint a legfrissebb országos közvélemény-kutatások szerint, amelyekben mostanság egyéni csúcsokat döntögetnek. A második legerősebb párt a Jobbik, amely jobban áll, mint országosan. A baloldali, liberális ellenzéki pártok brutálisan le vannak szakadva. Közülük első a szocialista párt, de a DK és az LMP nincs sokkal lemaradva, ők nagyjából az országos támogatottságuknak megfelelően szerepelnek Miskolcon.

Összességében a pártválasztók körében:

• a Fidesz 50,
• a Jobbik 26,
• az MSZP 9,
• az LMP 6
• a DK 5,
• az Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2,
• a Momentum 1,
• az Liberálisok és az Együtt-Párbeszéd 0 százalékon áll.

A megkérdezettek 3 százaléka mondta, hogy biztosan nem megy el szavazni, és 24 százalék a bizonytalanok, nem válaszolók aránya. Ám a listás eredmények most kevésbé érdekesek, a nagy kérdés az, hogy melyik jelölt szerezheti meg a győzelmet egyéniben.

Nézzük először, kik lesznek a jelöltek. A százalékarányokat a pártválasztók között kell érteni, a teljes népességben mért népszerűség az ábrán látszik.

Az ex-MIÉP-es könyvgyűjtő, a tanárból lett politikus, és a szocialista pártban felnövő jogász csatája

A Fidesz Hubay György, önkormányzati képviselőt indítja, aki kalandos úton érkezett a kormánypártba, sok helyi politikus meg is lepődött azon, hogy őt indítják. A legtöbb evk-ban a választókerületi elnökből csinál jelöltet a Fidesz, Borsod 2-ben viszont úgy tudjuk, azért nem Kriza Ákos indul, mert ő polgármester szeretne maradni. A 2014-ben csak második Sebestyén Lászlót viszont nem engedik újrázni. Hubayról egyetlen érdekes adatot emelnék ki azelőtt, hogy őt egy másik cikkben bemutatnánk: vagyonnyilatkozatában egyetlen értékes ingóságot tüntet fel, a 3500 darabos könyvgyűjteményét.

Hubay 2006-ban még a Függetlenek Miskolci Egyesülete és a Miskolci Orvos Társaság nevű civil szervezet közös jelöltjeként gyűjtött 140 szavazatot az önkormányzati választáson. Korábban pedig MIÉP-színekben indult Miskolcon. Az országosan teljesen, helyben szinte teljesen ismeretlen politikust annyira hirtelen húzta elő a Fidesz, hogy még Facebook-oldala sincs, amivel lehet, hogy egyedülálló a Fidesz-jelöltek között.

Kriza hiába népszerűsíti Hubayt az utóbbi időben (közös nyilvános szereplések, megszólalások a helyi sajtóban, stb.), a jelölt így is népszerűtlenebb pártjánál (45 százalék). Mégis biztosan vezet, a Fidesz népszerűségének köszönhetően.

A Jobbik jelöltje, a helyi alapszervezet elnöke, Pakusza Zoltán viszont valamivel népszerűbb pártjánál (29 százalék), ez a biztos második helyhez volt elég. Pakusza volt 2014-ben is a Jobbik-jelölt, viszont vele nem elégedetlen a pártja, így újra próbálkozhat. A korábban egy diósgyőri középiskolában földrajz-történelem szakos tanárként dolgozó Pakusza jelenleg önkormányzati képviselő, és az eredményébe beleszámíthat, hogy nagyon aktív a körzetében és városi szinten is.

Ahogyan Varga László szocialista jelölt is aktív, lokálpatriótaként azóta is sokat van Miskolcon, hogy 2014-ben országgyűlési képviselő lett belőle. Ő is népszerűbb, mint a pártja, de mivel a zuhanórepülésben levő MSZP magával rántotta az ő támogatottságát is, ezért ez csak egy harmadik helyre futotta (16 százalék). Ráadásul tudjuk, hogy a DK Borsod 1-ben állít jelöltet (egészen konkrétan egy poltikai celebet: Debreczeni Józsefet), így itt nem is mértünk DK-jelöltet.

Varga László relatív magas támogatottságában – ha az MSZP és a DK támogatottságát összeadjuk, Varga azon túl is hoz százalékokat – nyilván van szerepe annak, hogy helyben régóta aktív, közismert politikus. A szocialista jogász lényegében az MSZP-ben nőtt fel: 2000 óta tagja a Fiatal Baloldalnak, már azelőtt önkormányzati képviselővé választották Miskolcon, hogy lediplomázott volna a város egyetemén, volt városi frakcióvezető, jelenleg BAZ-megyei MSZP-elnök és parlamenti frakcióvezető-helyettes.

A többi jelöltnek lényegében nincs esélye labdába rúgni, de azt érdemes kiemelni, hogy az LMP kétszer olyan jól áll most, mint 2014-ben. A kolozsvári konzulátusra távozó 2014-es jelöltet, Mile Lajost váltó Doszpoly Botond 7 százaléka egy százalékponttal jobb, mint az LMP helyi eredménye és a párt országos eredményénél is jobb, pedig 2014-ben alulmúlták azt Miskolcon.

A tét az újabb kétharmad

Fel kell tenni egy alapvető kérdést:

ha Miskolcot is ilyen könnyen bukhatja az ellenzék, akkor hogy ne lenne újra akkora kétharmada a Fidesz-KDNP-nek, mint a ház?

A Republikon több lehetséges forgatókönyvet is mért, amelyre lehet azt mondani, hogy nem lehet a választókat kockás papíron összeadogatni, de itt épp arról van szó, hogy lehet következtetni az adatokból az átszavazási hajlandóságra.

Indul a Csatatér, a 24.hu választási sorozata

Áprilisig öt olyan választókerületre figyelünk, ahol eldőlhet a választás.

Ha baloldali összefogással számolunk, akkor Varga László máris felkapaszkodik 20 százalékra, amivel még mindig le van maradva a Jobbik-jelölt mögött, de már belátható közelségbe kerül. Ez azért fontos, mert azért megy a harc, hogy ki legyen a fideszes jelölt kihívója: aki ezt el tudja hitetni magáról, az képes lehet kiütni Hubayt 2018-ban. Ha valamelyik ellenzéki magához vonzza a másik jelölt szavazóit, akkor verheti a Fideszt, különben biztos a kudarc.

Az LMP és a Momentum kivonása  képletből nem sok vizet zavar: Pakusza Zoltán és Varga László is közel azonos mértékben erősödne ettől. Kicsit feljönnének Hubayra, de még mindig csak helyosztót játszanának.

És itt jön az eredmények egyik legérdekesebb része:

a Jobbik-választók csaknem fele lenne hajlandó átszavazni Varga Lászlóra abban az esetben, ha Pakusza nem indulna, addig fordított esetben a baloldali szavazók csupán egyharmada szavazna át a jobbikos jelöltre, többségük nem tudna választani.

De most kizártnak tűnik, hogy akár a jobbikos, akár az MSZP-s visszatáncoljon a másik javára, pedig ezzel szűkre, 10 százalék körülire zárulna az olló az ellenzéki jelölt és Hubay György között. Abban viszont eligazítja a pártokat, hogy mire számíthatnak, ha sikerül a Fidesz kihívójának szerepét megszerezniük: a Jobbik ezzel jóval kevesebbet nyerne, mint az MSZP.

Hogy ez miért lehet így? Valószínűleg azért, mert a Jobbik az MSZP rovására erősödött, és a korábbi MSZP-szavazók könnyedén visszaszavaznának ejtett pártjukra, a szocialista szavazók viszont nem támogatnák ilyen könnyen a Jobbikot.

A kampány mindenesetre igazán csak most indul, de az biztos, hogy az ellenzéknek elég mélyről kell felküzdenie magát.