Deák szerint azért válhattak keresetté a kontrollerek, mert átértékelődött a szerepük. Míg korábban csupán pénzügyi pozíciónak tartották ezt a tevékenységet, olyannak, aki csak a számok alapján analizálja a bevételeket és kiadásokat, addig mára a kontroller a legfelső vezető személyes tanácsadójává nőtte ki magát.
Az angol kötelező
Az ilyen szakember képes egyrészt a befektetési rizikófaktorokat kiszűrni, másrészt a menedzsmentnek, a döntéshozóknak olyan tanácsokat adni, amely a cég fejlődését elősegíti. Egy nemzetközi cég kontrollere ugyanis nem csupán elemző, hanem szinte a cég pénzügyi főigazgatója, a külső tanácsadók és befektetők első számú tárgyaló partnere, akinél nélkülözhetetlen a folyékony angol nyelvtudás. Az Európai Unióban fontos ugyan más idegen nyelvek ismerete, de mivel az üzleti nyelv szinte teljes egészében az angolra épül, a keleti nyelvek lényegében nélkülözhetőek. Ha a nyelv ismerete nem is, a nemzeti kultúrák ismerete annál fontosabb, hiszen egy külföldi vezetőt csak akkor ismernek el igazán, ha mind a szociális érzékenysége, mind pedig a különböző kultúrákhoz való viszonya elfogadható.
Ha pénzügyi nehézségek adódnak, ha a növekedés helyett visszaesés következik be a gazdasági életben, akkor azt is elvárják, hogy új alternatívákat dolgozzanak ki, új programokat kezdeményezzenek. Ezért szükséges, hogy a kontrollernek átfogó ismeretei legyenek nemcsak a cég pénzügyi, hanem egyéb tevékenységéről is.
A kontroller a pénzügyi igazgató
Az ilyen beosztású vezetők érdekes szerepet játszanak a tőzsdén jegyzett cégekben. Elengedhetetlen a vezérigazgatókkal, az első számú vezetővel való tökéletes együttműködés, hogy a befektetőknek bemutatható legyen a pozitív üzleti fejlődés iránya.
Míg a vezérigazgató gyakran átveszi a kereskedelmi igazgató szerepét, a kontroller irányítja a gazdasági teljesítményt és kézzelfogható tényekké alakítja az elemzők várakozásait. Szüksége van arra a képességre, hogy formálja és hitelesen kommunikálja az üzleti adatokat a vezérigazgató kijelentéseivel összhangban. Deák Andrea szerint a kontrollerek többsége nemritkán munkaideje harmadát is kénytelen a befektetési kérdésekkel tölteni. A pénznek is ára van, s ha egyszerűen a számlán hever, akkor csak a költségeket növeli, csökkentve ezzel a nyereséget – magyarázza a személyzeti tanácsadó. Nem véletlen tehát, hogy a vezető kontrollerek szakterülete a likviditási menedzserek területével is kiegészült.
A pénz drága
A vállalkozásoknál levő pénz mennyisége hónapokon belül is ingadozik. Ha egy cégnek ötödikén kell bért fizetnie, tizenötödikén fogyasztási adót és huszadika az általános forgalmi adó befizetési határideje, akkor huszadika és ötödike között források szabadulnak fel, amelyeket be lehet fektetni. Ezzel akkor is foglalkozni kell, ha a cég esetleg tőkehiánnyal küzd és több hónapra hitelt vett fel. A folyamatosan jelentkező kamatterhek ugyanis nem változtatnak a hónapon belüli ciklikusságon. Magyarországon az egy-két hétre felszabaduló pénzek csak néhány éve állítják új kihívások elé a vállalatokat. Azelőtt ugyanis, ha akartak volna sem tudtak volna mit kezdeni a pénzzel. A számlaegyenlegről a bankok csak több napos késéssel adtak levélben tájékoztatást, s az átutalás is legalább egy hetet vett igénybe. A home banking elterjedése és a zsíró-rendszer bevezetése azonban – emlékeztet Deák Andrea – megteremtette a lehetőséget a gyors cselekvésre.
A piacon ma még újdonságnak számít, hogy vagyonkezelési szerződéseket kötnek, ami azt jelenti, hogy több millió olykor több százmillió forintot rábíznak egy brókercégre, amely a pénzt diverzifikáltan fekteti be kötvényekbe, részvényekbe és befektetési jegyekbe. A nemzetközi kontrollerek többsége szabad pénzeszközeinek nemritkán tíz-húsz százalékát is így köti le. A befektetésekről a kontroller maga határoz. Célja, hogy a vállalkozás megtartsa napi fizetőképességet, ugyanakkor elkerülje, hogy a cég pénze – az elérhető hozam egyharmadáért – lekötetlenül álljon a számlákon. Előfordul az is, hogy a szabad forrásokat más iparágakba fektetik be, ám amíg az állampapír többet hoz, inkább annál maradnak.
Az átfogó gazdasági, szociális és kommunikációs ismeretek mellett természetesen alapkövetelmény a nemzetközi könyvelési standardok kiváló ismerete ugyanis a nemzetközi kontrollerek hatásköre a szakmai mélységek elvesztése nélkül lett szélesebb – hangoztatja a Neumann International igazgatója.
