Amikor 2015 decemberében hivatalosan is életbe lépett a párizsi klímaegyezmény, a résztvevők csak annyiban állapodtak meg, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2 Celsius-fok alatt kell tartani az iparosodás előtti szinthez képest, majd az erőfeszítések folytatásaként ezt az emelkedést le kell nyomni 1,5 Celsius-fokra.
Azt azonban, hogy ezt pontosan hogyan és milyen ütemben kell megvalósítani, ráadásul hogyan lehet biztosítani, hogy minden aláíró ország egyformán tegyen hozzá a projekthez, egyelőre nem sikerült megtárgyalni. Nagy vonalakban erre lesz jó a kéthetes, bonni COP23 klímakonferencia.
Az egyezmény megvan, hogy kezdjünk neki?
Az esemény gyakorlatilag három panelből áll, mindhárom a 2020-ban érvénybe lépő párizsi klímaegyezmény gyakorlati alkalmazásairól szól.
- Az egyik fontos tárgyaláscsoport a szén-dioxid kibocsájtásának nemzetközileg elismert és egységes mérési módszereiről szól majd, valamint arról, hogy hogyan lehet a különböző országok erőfeszítéseit objektíven, saját gazdasági és politikai helyzetükhöz képest mérni.
- Egy másik panel szól pedig arról, hogy mit tettek eddig az országok a klímaegyezményben foglaltak előkészítésével kapcsolatban, és arról, hogy milyen gyakorlat lép életbe 2020-tól a tagországoknál.
- A harmadik fő tematika a változások pénzügyi követelményeit taglalja, amihez nagy szükség lenne a megállapodásból kilépett Egyesült Államok támogatására is.
Az USA egyedül maradt
A konferencia első napján Szíria kijelentette, hogy ő is csatlakozik a klímaegyezményhez, így az Egyesült Államok egyedüli országként marad ki a megállapodásból. Donald Trump úgy gondolja, hogy az egyezmény egyáltalán nem igazságos, és egyenlőtlen követeléseket támaszt az országokkal szemben, így egyik első elnöki intézkedéseként visszalépett a teljesítésétől.
ezért kénytelen volt az ENSZ klímakonferenciáján is részt venni – persze személyesen nem tiszteli meg az egyébként rajta kívül 194 országból érkezett diplomatákat, lobbistákat, kutatókat és környezetvédőket, maga helyett a külügyminisztérium politikai ügyekért felelős külügyi államtitkárát, Thomas Shannont küldi.
Nem csak egyetlen delegáció érkezett azonban az országból: a US Climate Alliance (Amerikai Klímaszövetség) 14 államot képvisel, amelyek az elnöki döntés ellenére tartani fogják a párizsi klímaegyezményben foglalt célokat. A hivatalos delegáció által képviselt álláspont azonban nagyjából minden résztvevő országot felháborít: Trump csapata úgy érkezett egy klímakonferenciára, hogy
Az amerikai elnök ugyanis nem hisz abban, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenységek gyorsítanák fel, és úgy gondolja, hogy mivel a szén és a nukleáris energia a közeljövőben még igencsak az életünk része lesz, inkább ezzel kellene foglalkozni, mint holmi megújuló energiákkal.
Ez a delegációk jó részénél persze kiveri a biztosítékot, hiszen a többi 194 ország azért van jelen Bonnban, hogy új utakat keressenek a zöld energia felé. Az pedig már csak hab a tortára, hogy a COP23 nyitóestjén megjelent National Climate Assesment Report (Nemzeti Klímaértékelő Jelentés) elismeri, hogy
![Trumpék szerint a szén a megoldás a klímaváltozásra 1](http://24.hu/app/uploads/2017/11/000_u18jy-800x552.jpg)
De nemcsak az USA indította negatív felhanggal a klímakonferenciát: Kína és India már rögtön az első tárgyalási napon felháborodását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy
A két náció a minél előbbi változtatásokat sürgeti, de a Fidzsi-szigeteki Köztársaság például úgy gondolja, hogy teljesen felesleges 2020 előtt nekikezdeni a projektnek.Kína és India viszont úgy látja, hogy az ellenálló országokat a nagyobb, fejlett országok befolyásolják, hiszen a párizsi klímaegyezmény bevezetési határideje előtti intézkedések elsősorban rájuk vonatkoznának.
Édeskevés, amit Párizsban vállaltunk
A két elégedetlenkedő országnak azonban sajnos igaza van: ha csak 2020-ban kezdünk neki a változásoknak, szinte borítékolható, hogy nem fogjuk elérni a klímaegyezményben megállapított célokat.
A The New York Times grafikáin jól látszik, hogy Ha a jelenlegi tempóban folynak az intézkedések, még mindig nem tudjuk majd eléggé csökkenteni a szén-dioxid-kibocsájtásunkat ahhoz, hogy a kitűzött 2 Celsius-fok alá mehessünk. Ha az országok mindent teljesítenek, amit a klímaegyezményben vállaltak, a jövő akkor is elkeserítő.
Az Európai Unió sem áll jól összességében: a klímakonferenciának helyt adó Németország például, úgy néz ki, egyáltalán nem fogja elérni az egyezményben foglalt céljait.
![Trumpék szerint a szén a megoldás a klímaváltozásra 2](http://24.hu/app/uploads/2017/11/043_dpa-pa_171107-99-766291_dpai-800x533.jpg)
Jó úton vagyunk, csak nagyon lassan megyünk
Persze ennek ellenére szép törekvéseket is számon tarthatunk: a WWF Magyarország szerint például az Európai Unió több országában is a szénalapú energiatermelés visszaesésének konkrét jeleit láthatjuk.
- Az Egyesült Királyságban 2015-ben a szénbázison működő erőművek még a teljes villamosenergia-termelés 22%-át szolgáltatták, tavaly ugyanez az arány 9%-ra esett vissza. Ugyancsak tavaly pedig a kormány bejelentette, hogy 2025-ben az utolsó szénerőmű is leáll a szigetországban.
- Finnországban 2018-ban olyan jogszabályok bevezetése várható, amelyeknek eredményeképpen 2030-ra teljesen kivezetik a szenet az ország villamosenergia-termeléséből.
- Hollandia ugyancsak a szénalapú energiatermelés 2030-ig történő kivezetése mellett döntött. A szén válságos helyzetét jól érzékelteti, hogy ebben az esetben egyébként az Európai Unió legmodernebb szénerőművei közé tartozó, 2015-ben megépített három hollandiai erőmű jóval korábban fogja befejezni működését.
- A legfrissebb hír pedig, ami néhány évvel ezelőtt még teljesen elképzelhetetlen volt, az, hogy Olaszország is megválik a szénalapú energiatermeléstől, és legkésőbb 2025-ben az utolsó szénerőmű is leáll. Emellett érdekes Európa egyik vezető energiaszolgáltatójának, az olasz Enel vezérigazgatójának közelmúltban adott nyilatkozata is, aki szerint az Európai Unióban már semmi értelme szénerőművet építeni.
A Mátrai Erőmű kálváriája
Itthon jelenleg a Mátrai Erőmű a legnagyobb üvegházhatású gázmennyiséget kibocsájtó szénerőmű, amely bár igyekszik megtalálni a zöldebb utakat (megújuló energiát hasznosító naperőművet épít, növeli a saját tulajdonú bányatermelő kapacitását, és a lignittüzelésű blokkjaiban növelni kívánja a felhasznált hulladék és biomassza mennyiségét), mégis környezet-egészségügyi és hatékonysági követelményeknek kell megfelelnie, amely miatt vagy újabb beruházásokat hajt végre, vagy be kell zárnia a lignitblokkjait” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.
Egyelőre kétséges, mi lesz a sorsa, de az biztos, hogy 2021-től olyanTisztán látszik tehát, hogy nagy szükség van a klímatörekvések pontos követésére, és egy olyan rendszerre, amelyben objektíven lehet vezetni a különböző országok tevékenységét. Egyelőre nincs semmiféle hivatalos módszer arra, hogy számszerűsítsük ezeket a folyamatokat, és hogyan kövessük nyomon a vállalt erőfeszítések teljesítését.
Minden adat, amit jelenleg független szervezetektől szerzünk, csak durva becsléseken alapul – talán a COP23 segít a helyzet megoldásán.
(Kiemelt fotó: SPENCER PLATT / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP)