A megkérdezettek 45 százaléka az Európán kívüli szegényebb országokban élő emberek közül senkinek sem engedné meg, hogy ide jöjjön élni, ez 10 százalékpontos növekedés a 2012–2013-as értékhez képest – derül ki a Political Capital felméréséből. Az elemzőintézet 2010-ben dolgozta ki a DEREX-számot, azaz a jobboldali extremizmus indexét, a 2016-os adatok szerint pedig az előítéletességet és a jóléti sovinizmust mérő alindex hazánkban 45-ről 54-re nőtt.
Összehasonlításképpen: amíg Magyarországon a szélsőségesen kirekesztő álláspontot képviselők aránya több mint 50 százalék, addig ugyanez az érték Svédországban 4, Spanyolországban 28 százalék.
A háttérben a bevándorlással kapcsolatos elutasító vélemények erősödése áll, míg a melegekkel szembeni ellenérzések a legtöbb vizsgált országban mérséklődtek. A kutatásban résztvevő országok között az extrém bevándorlásellenesek aránya öt országban haladja meg a 30 százalékot, az „élen” pedig Magyarország áll 54 százalékkal.
Ezen szeretne változtatni a Hősök Tere Kezdeményezés, ami most egy kampányfilmet indít útjára az előítéletességről. A videóban embereket kérdeznek arról, hogy két donor közül melyiket választanák, ha egy szívátültetés előtt állnának: egyikük cigány, a másik férfi pedig homoszexuális.
Először csak a roma származású donorjelöltet mutatják meg a videó szereplőinek, akik a következő megjegyzéseket fűzik a fényképhez:
- „Így a fénykép alapján nem túl bizalomgerjesztő.”
- „Nem szimpatikus az úriember.”
- „Vannak tapasztalatok, amik alapján az ember szorosabban fogja a táskát.”
Majd előkerül a másik donorjelölt fotója is, akivel kapcsolatban valaki megjegyzi, hogy „fehérbőrű”, másnak az az első reakciója, hogy „ő európainak tűnik”. Amikor közlik a szereplőkkel, hogy a férfi fontosnak tartja, hogy tudják róla, hogy meleg, az egyik szereplő azt mondja: a budapesti melegfelvonuláson szerinte provokálják a nagy többséget.
Végül egy-egy videót nézhetnek meg a két donorjelöltről, a felvételen pedig mindketten elmondják, szerintük miért fontos donornak lenni.
A videó megtekintése után egy közös van minden szereplőben: egyiküknek sem számítana, melyik donortól kapnák a szívet. Az egyik donorjelölt szavaival zárul a kisfilm:
Íme a videó:
A Hősök Tere társalapítója, Philip Zimbardo szerint az előítéletesség kódolva van az emberben, leegyszerűsítve az idegentől való félelem. Felmentjük magunkat a tőlünk látszólag különböző emberek megismerésével járó szellemi és érzelmi munkától: nem tudunk róla, mégis így működünk.
A Hősök Tere Kezdeményezés a kampányfilm mellett a három héttel ezelőtt szervezett HeroiKon konferencián is az előítéletesség témáját járta körül. Zimbardo mellett előadott például a szír Sarah Mardini, aki szintén úszó húgával együtt húzott partra egy menekültekkel teli csónakot, vagy az arab-izraeli konfliktusban kislányaikat elveszítő és azóta a megértést és megbékélést hirdető arab és zsidó apa. Elmondta történetét Oláh Attila, a Feldmár Intézet tapasztalati munkatársa, akit 4 éves korától arra neveltek, hogy lopjon, raboljon, 29 évesen mégis képes volt megfordítani az életét.
Ezen felül a Hősök Tere elsősorban középiskolai tanároknak szóló, elméleti és gyakorlati elemeket is tartalmazó tréningje az előítéletesség csökkentéséről szóló modullal bővült. Az egynapos oktatásokon eddig több mint 1500 pedagógus vett részt az ország számos pontjáról.
A Hősök tere számára készített GfK-kutatásból kiderült, hogy gondolataink és tetteink között komoly ellentmondás van: ha másokról van szó, tízből nyolcan azt gondolják, hogy az elhamarkodottan ítélők könnyen tévednek. Az első benyomások esetében már más a helyzet: tízből négy válaszadó szerint az első benyomásunk nem csal. Azaz azt gondoljuk, az elhamarkodott ítélkezés téves, mégis így teszünk. A Hősök Tere tanácsa ilyen esetekre, hogy nyomjuk be a „stop” gombot, és gondoljuk át, mik alakították ki pontosan a benyomásainkat, majd járjunk utána jobban további információknak.
A válaszadók háromnegyede szerint egyébként az emberek képesek megváltozni és jó irányba fejlődni.
Szeretnénk a pozitív tendenciákat hangsúlyozni és tudatosítani, hogy ha előbb ítélünk, mint megvizsgálnánk az elérhető információkat, akkor könnyen tévedhetünk. Emellett szeretnénk ráerősíteni arra a tendenciára, amit a válaszadók többsége képvisel: az emberek igenis képesek a pozitív változásra és fejlődésre. Az eddigi eredmenyeink azt mutatjak, hogy akik azt gondoljak, hogy képesek a változasra, azok változnak is
– mondta Orosz Gábor, a Hősök Tere társalapítója, az ELTE kutatója.
