A munkaadói érdekképviseletek kifogásolták, hogy a
kormányrendelet tervezete szerint a magán közvetítők sem kérhetnek majd díjazást a munkavállalóktól, munkanélküliektől. A tartósan munkanélkülieket, a hátrányos térségekben munkát keresőket kivéve indokolatlannak tartották ezt az ingyenességet.
Rámutattak, hogy az állami munkaerő-közvetítés biztosítja az általános ingyenességet, akinek erre van szüksége, vegye igénybe ezt a szolgáltatást.
Aki viszont így nem tud elhelyezkedni, s a díjfizetést is vállalja, ebben a körben felesleges az ingyenesség rendeleti kimondása. Célszerűbbnek tartanák a díjtételek maximumának szabályozását, illetve azt, ha bizonyos indokolt esetekben a munkaügyi központok átvállalnák a dolgozóktól, munkanélküliektől a magán munkaerő közvetítők által felszámított díjat. Szerintük ez szolgálná a hatékony közvetítést.
A szakszervezeti oldal támogatta a szakminisztériumi tervezetben szereplő ingyenességi előírást.
Ugyanakkor a munkavállalói érdekképviseletek szükségesnek tartották, hogy a munkaügyi ellenőrök is nyomon kövessék ennek betartását, rendszeresen ellenőrizve a magán munkaerő közvetítők tevékenységét. A szakszervezetek ugyanis gyakran tapasztalják, hogy becsapják a munkanélkülieket, nem is létező állásokra szedik be tőlük a díjat.
A kormányzati oldal arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarország által is alkalmazni kívánt ILO ajánlás szerintáltalánosan ingyenessé kell tenni a munkavállalók, munkanélküliek számára a munkaerő közvetítést. Ez nem jelenti a közvetítők ellehetetlenítését, a munkáltatóknak továbbra is díjat számíthatnának fel a tevékenységért. A kormányzati oldal a további jogszabály előkészítő munka során mérlegeli a szociális partnerek által képviselt álláspontokat.
