A levegőben számos olyan apró részecske van, melyek károsak lehetnek az egészségre. Ezen anyagok egy része természetes, ilyenek a pollenekben, az állati szőrökben és a baktériumokban is megtalálható molekulák. Veszélyes részecskéket azonban az ember is előállít. Ilyen légszennyezők a szálló por, bizonyos gázok – többek közt a szén-dioxid-, illetve a beltérben fellelhető anyagok – például a vegyszerekből kipárolgó vegyületek.
A rossz levegőminőség egyre több embert érint hazánkban.
Napjainkban a lakosság 15-17 százaléka szénanáthás, a fővárosban pedig több mint 20 százalék, míg az asztmások aránya 10 százalék alatti. Úgy tűnik, hogy a számok a jövőben tovább emelkednek majd.
A lakosságot tavaly nem csupán a magas parlagfű pollenkoncentráció, hanem az előző fűtési szezon rossz légminősége is sújtotta. 2017 januárjában az ország több városában is jelentős szmogriadó volt, a legmagasabb koncentrációt Miskolcon mérték.
Mivel az ember napjai nagy részét zárt térben tölti, különösen fontos odafigyelni a benti légminőségre. A benti szennyezettség többségében kintről származik – ajtónyitásokkal, szellőztetéssel kerül be -, de zárt térben a koncentráció gyakran magasabb, mint az utcákon.
A pollenszezonban ezért kora reggel és estefelé érdemes a szabadban lenni, hajnalban pedig szellőztetni. Szmogriadó esetén viszont tanácsos inkább bent maradni, és gyakori, de rövid kereszthuzatos szellőztetéssel cserélni az elhasznált levegőt. Emellett fontos, hogy ne használjunk szennyező tüzelőanyagokat a fűtéshez, és az avarégetést is kerüljük.
(Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán)
