Két éven belül sokszorosára nőhet a mogyorótermesztési idehaza a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) és a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Zrt. (MKSZN) új technológiájának köszönhetően – közölte az MKSZN a Mogyoró- és Mandulakonferenciát követően.
Bár Magyarország az északi peremén helyezkedik el a mogyorótermesztő országoknak, az elmúlt években mind fogyasztói, mind termelői oldalról ugrásszerűen megnőtt az igény a termesztésére. Erre reagál az új technológia, amellyel rövidebb idő alatt, nagyobb mennyiségű szaporítóanyagot lehet előállítani.
A konferencián Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a mogyoró- és mandulatermesztés hektáronként 73 ezer forinttal támogatják. Hozzátette: 2012 óta egyre nagyobb területre adnak be támogatási kérelmet a gazdálkodók, a támogatott ültetvények nagysága 270 hektárról az idén már 340 hektárra nőtt.
Feldman Zsolt az MTI-nek elmondta: a mogyoró termelése évről évre csökken, míg 2010-ben 140 tonna volt, addig tavaly a regisztrált ültetvényeken csupán 50 tonna termett. Ezzel szemben a mandula termelése nőtt, 2010-ben 110 tonna volt, 2016-ban 290 tonnára emelkedett. Mandulából és mogyoróból is magasabb az ország fogyasztása a termelésnél.
Kitért arra is, hogy idén mogyorótermesztéssel 115 gazda foglalkozik, mandulával pedig 125. A legnagyobb termőtájak a Balaton-felvidéken vannak, de jelentős termővidék még Buda-környéke és a Mecsek is.
Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója elmondta: érdi telephelyükön állítják elő és termelik az ország majdnem teljes mogyoró- és mandulaállományát. A mogyoró-anyatelep évente körülbelül 3000-4000 ültető-anyagot termel, amely a technológia segítségével megháromszorozható, körülbelül 12 ezer mogyoró sarj termelhető.
Fotó: Thinkstock
