Magyarország gyakorlatilag semmilyen előrelépést nem tett 2005 és 2015 között a nemek közötti egyenlőségért folytatott harcban, és a 28 EU-tagállam közül Görögország előtt az utolsó helyen áll – derül ki a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) által szerdán közzétett jelentésből.
Az esélyegyenlőtlenségi index uniós átlaga egy évtized alatt mindössze négy pontot emelkedett, így 66,2 a 100-as skálán. Hazánk lesújtóan teljesített a kutatásban, mindössze 50,8 pontot sikerült elérnie.
A foglalkoztatottságot illetően hatalmas a nemek közti különbség európai és hazai szinten is. Mindkét esetben 16 százalék a differencia a nők és a férfi foglalkoztatottsága között, az utóbbi nem javára. A keresetekben is figyelemre méltó az eltérés, a férfiak 20 százalékkal vihetnek több pénzt haza.
A jelentés szerint a nők egyre gyakrabban kényszerülnek részmunkaidős vagy fizetés nélküli, alacsony bérezésű munkát vállalni, és átlagban öt évvel kevesebbet is dolgoznak a férfiaknál, ezért megnő a kockázata az időskori elszegényedésnek.
Meglepő, de míg hazánkban az időskori lakosság körében mindössze a nők 4, a férfiak 2 százaléka nem jön ki a pénzéből, úgy az uniós átlag ugyanez az arány a nőknél 18, a férfiaknál 14 százalék.
Szintén az élen járunk, ha azt vesszük, melyik az a nemzet, ahol a legkevesebbet töltenek házimunkával az emberek.
A kutatás rámutat, hogy a magyar nők 55,8 százaléka, a férfiaknak csupán a 13,8 százaléka főz vagy takarít minden nap legalább egy órát otthonában. Csak összehasonlításként, Dániában a nők 82, a férfiak 55 százaléka végez házimunkát nap mint nap.
Megvizsgálták azt is, hogy az adott ország munkavállalói közül mennyien tudnak személyes vagy családi okokra hivatkozva egy órás munkaszünetet tartani. A magyar nők 16,5 százaléka, a férfiak 13,4 százaléka gondolja úgy, hogy ő ezt megteheti, holott az uniós átlag 23, illetve 27 százalék.
Akkor miért állunk ilyen rosszul?
Óriási visszaesés történt a magánéletre jutó idő kitöltésében, aminek egyik oka, hogy az uniós átlaghoz képest a magyar nők jóval kevesebbet foglalkoznak gyermekeikkel, unokáikkal, az idősekkel illetve a fogyatékkal élő emberekkel. Ami még érdekes, hogy a férfiaknak kevesebb lehetősége adódik heti rendszerességgel sportrendezvényekre, kulturális eseményekre járnia, mint a nőknek, holott az EU-ban az arány épp fordítva van.
A leszereplés legfőbb oka pedig az, hogy itthon a nők nem kerülhetnek a hatalom közelébe, amit néhány elég erős példával szemléltetünk.
- Magyarországon jelenleg egyáltalán nincsen női miniszter (a több évet felölelő kutatás szerint a tárcavezetők 98,5 százaléka férfi), az EU-s átlag 73,2 százalék.
- Magyarországon a parlamenti képviselők 90,3 százaléka férfi, az EU-átlag 72,3 százalék.
- Magyarországon a megyei közgyűlések tagjainak 88,7 százaléka férfi, az EU-s átlag 72 százalék.
Arról nem is beszélve, hogy hasonló számokról beszélhetünk, ha megvizsgáljuk, hogy a központi bankokban, igazgatói posztokon, felügyelőbizottságokban mennyi nő van jelen. Uniós szinten is jelentős az egyenlőtlenség a hatalomhoz való hozzáférésben, de Magyarországon kirívó a helyzet. Nem véletlen, hogy sereghajtók vagyunk ebben a tekintetben.
Ami az egészségügyet illeti, közel sem mutattak ki akkora problémát, mint ami jelen van, ugyanakkor biztató, hogy az uniós átlagnál kevesebben isznak és dohányoznak a magyarok.
Az egész jelentést értékelve el lehet mondani, hogy Európa elindult a fejlődés útján, de olyan lassan halad, mint egy csiga, és az elkövetkező időben aligha történik majd drasztikus fellendülés a nemek közötti egyenlőségért folytatott harcban.
A teljes jelentés ide kattintva elérhető szép grafikonokkal.
Kiemelt képünk illusztráció, a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett Lányok napja nyitórendezvényén Csillebércen. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
