Tudomány

Ha nem létezik a kilencedik bolygó, sok jelenséget nehéz lesz megmagyarázni

Egyre több bizonyíték támasztja alá a rejtélyes kilencedik bolygó létezését. Néhány kutató már egyenesen úgy véli, a Naprendszer sok jellemzőjét nehéz lesz megmagyarázni, ha nem lelünk rá a feltételezett égitestre.

A kilencedik naprendszerbeli bolygó létezésének gondolatát először Konstantin Batygin és Mike Brown vetették fel 2016 januárjában. Hipotézisüket hat Neptunuszon túli objektum pályájának elemzésére alapozták. A szakértők úgy vélik, hogy a feltételezett objektum tömege 10-szer lehet nagyobb a Földénél, és 20-szor távolabb keringhet, mint a Neptunusz.

Bár a bolygót közvetlen vizsgálattal még nem sikerült kimutatni, mégis egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az égitest valóban létezik.

Batygin szerint immár öt különböző megfigyelés igazolja az elméletet – számol be a NASA nyomán az IFLScience.

Ha kizárjuk ezt a magyarázatot és elképzeljük, hogy a kilencedik bolygó nem létezik, akkor több problémát hozunk létre, mint amennyit megoldunk

– mondta Batygin. A szakértő szerint az öt eltérő tény értelmezésére öt különböző teóriára lenne szükség.

Az első három bizonyíték a Kuiper-öv, azaz a Neptunusz pályáján kívül található kisbolygóöv objektumaival kapcsolatos. Batygin és Brown is eredetileg itt bukkant rá a titokzatos égitest nyomára. Az eddig felfedezett összes helyi objektum olyan elliptikus pályát ír le, amely a Naprendszer síkjával 30 fokos szöget zár be, és egyetlen irányba mutat. A számítások alapján a feltételezett bolygó hatására néhány Kuiper-övben fekvő égitestnek 90 fokkal elbillenve kellene keringenie. Öt helyi objektum pedig épp ilyen eldőlt pályát jár be.

A negyedik érvet Elizabeth Bailey találta meg. A szakértő kimutatta, hogy a kilencedik bolygó magyarázatot adhat a Naprendszer egyedi dőlésére. Rendszerünk bolygói mind egy síkhoz közel keringenek, amely viszont 6 fokos szöget zár be a Nap egyenlítőjével. A feltételezett égitest viszont feloldhatná az ellentmondást.

Az utolsó bizonyítékok azok a Kuiper-övben található objektumok, melyek a többi égitesttel ellentétes irányban mozognak. A kilencedik bolygó gravitációja lehet az, amely megzavarja az objektumok keringését.

Batygin úgy véli, egyetlen más modell sem tudja megmagyarázni a furcsa égitestek viselkedését. A kutató szerint az objektumok a kilencedik bolygó segítségével fordulhattak ki a rendszer síkjából, majd a Neptunusz szórhatta szét őket befelé.

Könnyen elképzelhető, hogy már nem is kell sok idő ahhoz, hogy valóban rátaláljunk a feltételezett égitestre.

(Kiemelt kép: ESO/Tom Ruen/nagualdesign)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik