Tudomány

Atomtemető a Mecsekben: 300 ezer évig kell bírnia

Jogos elvárás, hogy aki szemetet termel, oldja is meg annak elhelyezését. Magyarország atomhulladék-tárolója a tervek szerint a Mecsekben lesz 1000 méter mélyen, a létesítménynek 300 ezer évig kell bírnia. A jó hír: 30 ezer év múlva a bezárt anyag sugárzása a mostani 10 ezred részére csökken.

Az atomenergia az elektromos áram előállításának tiszta és olcsó forrása, Magyarország ráadásul most készül meghosszabbítani a paksi termelést. A két legnagyobb kérdőjelet az esetleges baleset miatti kockázat, illetve az elhasznált fűtőanyag biztonságos elhelyezése mellé tehetjük.

Jelenleg még sehol a világon nem üzemel tároló, miközben egyre több az atomhulladék, és valamit kezdeni kell vele.

Mégpedig itthon, helyi szinten. Ezért folynak kutatások a Mecsekben, a feladat pedig: a kiégett paksi fűtőelemek biztonságos tárolása 300 ezer évig.

Egyre csak gyűlik és gyűlik

A hulladéknak három fajtája van a sugárzás mértéke, ha úgy tetszik „veszélyesség” szerint osztályozva:

  • Kis aktivitású hulladék: elszennyezett ruhák, szerszámok, a kutatólétesítményekből származó anyagok.
  • Nagy aktivitású hulladék: ezek már közvetlen veszélyt jelentő olyan anyagok, mint például a hűtővíz szűrésére, tisztítására használt iongyanta. Mostanra több, mint száz köbméternyi gyűlt össze belőle.
  • Kiégett fűtőelem: ez konkrétan a hasadóanyagot tartalmazó egység, amelyben a láncreakció folyik. Ezeket 3-4 évente cserélni kell, jelenleg 9000 kazettát tárolunk biztonságos, de ideiglenes helyen

– sorolja a 24.hu-nak Petőfi Gábor, az Országos Atomenergia Hivatal Műszaki Főosztályának vezetője.

A kiégett fűtőelemeket 1998-ig visszaszállítottuk Oroszországba, ahol az üzemanyag-kazettákból kinyerték a még használható uránt és plutóniumot, a maradékot pedig átmeneti tárolókba helyezték. Nekünk nem volt vele dolgunk. Csakhogy az oroszok jelezték: csak akkor vállalják a szétbontást, ha az újrahasznosítás során keletkező , valóban hulladéknak számító, erősen sugárzó anyagot is visszaküldik.

Ezért épült meg Pakson az átmeneti tároló létesítmény.

Fotó: MTI/Sóki Tamás

Itthon kell megoldani

A fűtőelemek tehát 3-4 év alatt használódnak el, ezután kiveszik őket a reaktorból, majd öt évre egy vízzel töltött, úgynevezett pihentetőmedencében hűtik tovább. Majd hermetikusan elzárt föld alatti kamrába kerülnek, ahol még mindig tovább kell hűlniük.

Ezek a kiégett kazetták nem számítanak hulladéknak, hiszen még használható uránt és plutóniumot tartalmaznak. Kinyerésükre viszont Magyarországon nincs meg a műszaki lehetőség, illetve mivel atomfegyver gyártására alkalmas anyagokról van szó, magunk ha tudnánk se vonhatnánk ki

– mondja Petőfi Gábor.

Hozzáteszi: mielőtt azonban rázárnánk a tároló kapuját, jogszabályi úton hulladékká kellene nyilvánítani. A vége viszont mégiscsak ez lesz, ha a fent említett „orosz ajánlat” nem lesz rentábilis. Az Európai Unió jogszabályai és a nemzetközi atomenergetikai ajánlások is arra terelik az országokat, hogy saját maguk oldják meg a keletkezett hulladék elhelyezését.

Nem vicc: 300 ezer év

Ennek szellemében indult meg a kutatás, hol adottak a feltételek Magyarországon az atomhulladék hosszú távú tárolására. Elképzelhetetlenül hosszú távon:

Az atomerőműből származó hasadóanyagot addig kell a speciális lerakóban tárolni, amíg sugárzása le nem csökken az eredetileg bányászott urán sugárzási szintjére. Ez 300 ezer év.

Fotó: dpa/Silas Stein

A szakértő viszont megnyugtat: 30 ezer év múlva a sugárzás már egész jelentősen lecsökken, a mostani 10 ezred részére.

Az uránbánya jónak ígérkezik

A hulladéktárolót befogadó geológiai képződményt nyilvánvalóan számtalan plusz egy szakmai szempont alapján kell kiválasztani, ami viszont ökölszabály:

  • mélyen legyen;
  • stabil, földrengésbiztos legyen;
  • a zárókőzeten víz nem folyhat át;
  • sugárzás nem juthat ki;
  • a lezárása után lehetőleg 300 ezer évig egyetlen élőlény se juthasson be oda…

Földtanilag az egyik lehetséges hely az egykori mecseki uránbányával szomszédos terület Boda település mellett: jól kutatott és részletesen ismert környezet egészen 1000 méteres mélységig.

Már 1995-98, majd 2004-2008 között is komoly vizsgálatokat végeztek itt, majd miután a Radioaktívhulladék-kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. svájci tudósok által is felülvizsgált előzetes terveit jóváhagyták, 2014-ben elkezdték a fúrásokat.

Mérlegelve kell haladni

Első lépésként – húsz éven belül – egy kutató laboratóriumot létesítenek 500 méterrel a föld alatt, méréseket, teszteket végeznek majd, és megkezdődhet az üzemeltetők képzése.

A végső stratégiai cél egy geológiai tároló kialakítása 1000 méteres mélységben 2064-ig. Magát a hasadóanyagot jelen tervek szerint réz tartályokban helyeznék el, a létesítményt pedig 2083-ban lezárnák.

Fotó: AFP/Francois Lo Presti

Ha Paks II. hulladéka is ide kerül, akkor nyilván később. Óriási mennyiségről van szó, 18 ezer darab, egyenként 15 centi átmérőjű hatszög alapú, és 2,5 méter magas üzemanyag-kazettáról. Csak ez durván ezer köbméternyi veszélyes, sugárzó anyag, és ehhez jön még a cikkünk elején említett több száz köbméternyi nagy aktivitású hulladék.

Elképesztő volumenű munka, emellett óriási felelősség saját magunkkal és a jövő generációkkal szemben

– emeli ki a műszaki főosztályvezető. Cikkünk legelején említettük, hogy sehol a világon nem üzemel a Magyarországra tervezett, ilyen hosszú távú tárolásra alkalmas létesítmény. De ez nem azt jelenti, hogy mi tapossuk az utat.

Finnország lesz az első, 2023-ban nyitják meg az atomulladék-tárolót, és többek között Svédországban, Franciaországban is igen előrehaladott állapotban van az építkezés. Lesz tehát elég példa, van sok tapasztalat amelyek nyomán Petőfi Gábor szavaival Magyarország mérlegelve haladhat előre a következő évtizedekben.

Kiemelt kép: MTI/Sóki Tamás

Ajánlott videó

Olvasói sztorik