A város rejtett, sokak számára észrevehetetlen szépségeit szemléző cikksorozatunk, a térképen is követhető Ismeretlen Budapest keretein belül sokszor mutatunk be a tervasztalt különböző okokból sosem elhagyó, de grandiózus terveket, így az Astoria sarkára tervezett új Nemzeti Színházat és toronyházat, a szomszédos ELTE-épületek fölé megálmodott sci-fi jövőt, vagy épp a Károly körútra szánt, amerikai stílusú felhőkarcolót. Ma is ezen a környéken maradunk, és az Erzsébet tér sarkáig kirándulunk, hiszen a most Akvárium néven működő klub helyén egy évszázaddal ezelőtt
A telek persze egyáltalán nem volt üres, hiszen itt állt a kétemeletes, klasszicista Kemnitzer-ház, mely Kemnitzer János tímármester megrendelésére 1821-ben készült el.
A Brein Ignác terveit dicsérő épület tetején a következő évben jelent meg a kor egyik kiemelkedő és termékeny szobrásza, Dunaiszky Lőrinc (egy másik munkáját, a kalandos történetű Vadembert korábban már bemutattuk) által készített, két fekvő törököt ábrázoló szobra, ami miatt a Deák teret sokszor Török térként emlegették.
Az épület, illetve szomszédai lebontását már a századforduló után röviddel, 1904-ben fontolóra vették, hiszen a Fővárosi Közmunkák Tanácsa szerint azok nem voltak méltók az éppen megszületett Sugár (Andrássy) út déli torkolatához, ahol Andrássy tér néven apró, a Bajcsy-Zsilinszky útra való kanyarodást segítő teret kívántak létrehozni, sőt, jó eséllyel a végül az Országház mellé került, 1945-ben eltüntetett (a másolatát tavaly avatták fel a téren) Andrássy-lovasszobrot is ide helyezték volna.
A bontás terve a következő években, illetve évtizedekben újra előkerültek, de a hét épület sorsát végül nem Budapest 1945-ös ostroma, hanem az új kor városrendezési elvei pecsételték meg: 1948-ban döntés született a Deák tér Erzsébet térrel való egybeépítéséről, 1962-ben pedig mindegyik épületre kiadták a bontási engedélyt. A házak két év alatt semmivé váltak.
Na de kanyarodjunk vissza a századelőhöz, hiszen két bontási terv közt arra is jutott idő, hogy a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1909-1910. évi építészeti nagypályázatában a Kemnitzer-féle telekre építendő, tetszőleges magasságú, Deák térre nyíló
világvárosi nagy árúház
megtervezésére írjon ki versenyt.
A Magyar Építőművészet VIII. évf. 5. számában közölt részletes építési programból kiderül, hogy az épületben a szokásos termek mellett egy
A lapszámban A pénz hatalma jeligével érkezett, győztes terv, illetve az ezüstérmes Point de vue mutatkozik be – előbbi Wannenmacher Fábián (1882-?), utóbbi pedig Szente Aurél munkája.
Point de vue
Üvegtetős terem:
A belső díszlépcsőház:
A pénz hatalma
A homlokzat részlete:
A főlépcsőház és a szőnyegház részlete:
