Tudomány

Két medve kóricál Magyarországon, a határ nekik smafu

Bizonyosan van két medvénk az Aggteleki-karszton, anya és bocsa. Elképzelhető, hogy itt fognak telelni, de még az is lehet, hogy a kicsi itt jött világra. Tartani nem kell tőlük igazán, látogatásuk inkább örömteli: a medve csúcsragadozóként az ökoszisztéma fontos tagja. Íme egy kisokos a találkozáshoz!

Az utóbbi időben egyre több gyanús jel – például elmosódott lábnyom, vagy kaparás a fák kérgén – utalt medvék jelenlétére Magyarországon, most azonban bizonyossá vált: egy anya és bocs kóricál az Aggteleki Nemzeti Park környékén. Mind gyakoribb az ilyen eset.

Miután északi szomszédunknál is változtak a szabályok a populáció szinten tartásával, a medvék sokasodnak, és terjeszkednek, az Északi-középhegység még egybefüggően megmaradt erdőségei kiváló élőhelyek számukra.

A medve járt rosszul

Az országhatár nekik semmit nem jelent, idővel várhatóan meg is telepedhetnek hazánkban. Európa legnagyobb ragadozójáról van szó, amely messziről elkerüli az embert, a populáció egészséges eloszlása esetén gyakorlatilag sok esélyünk nincs is barna medvével találkozni. Ha mégis összefutunk vele, akkor múltbéli tapasztalatok tükrében ő húzza a rövidebbet.

2014 májusában Salgótarján közelében két vadász kilőtt egy fiatal hímet. Az eset nemcsak erkölcsileg volt elítélendő, de jogilag is: nálunk fokozottan védett állatfaj, pénzben  kifejezett természetvédelmi  értéke 250 ezer forint, elpusztítása bűncselekmény.

Itt született?

De ne legyünk pesszimisták, nézzük mit tudunk az új vendégekről.

A bocs egy évesnél fiatalabb lehet, az anya természetesen kifejlett példány jóval 100 kiló feletti testsúllyal. Nem a filmeken látott óriás – az az Észak-Amerikában honos grizzly –, de jól megtermett, erős állat

– mondja a 24.hu-nak Rózsa Sándor, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálati Osztályának vezetője.

A félreismerhetetlen, tökéletesen kirajzolódó nyomokat Kánó település határában rögzítették, nem túl messze az Aggteleki Nemzeti Park déli  határától.

A bocsok január-február környékén jönnek világra, három-négy hónaposan hagyják el vackukat és kezdetben nem tesznek meg nagyobb távolságot. Így hát nem kizárt: a bocs akár a nemzeti park, illetve az Aggteleki-karszttal egy földrajzi egységet alkotó Szlovák-karsztban született.

Nálunk telelhetnek

Az állatok legfőbb foglalatossága most az evés, már csak rövid idejük maradt tartalékaik feltöltésére a téli nyugalmi időszak előtt.Ezért is érdekes jelenlétük: meglehet, Magyarország területén fognak vackot keresni télire.

Ez lehet medve által kitágított természetes üreg, kidőlt fa gyökerei közt képződött búvóhely, gyakorlatilag bármi, ahol el tudják magukat szeparálni a külvilágtól. Értenek hozzá, hogyan bújjanak el, nagyon senkinek nem kell attól tartania, hogy alvó medvére lép a hóban túrázás közben – cáfolja a laikus aggodalmát a szakember.

Fotó: Aggteleki Nemzeti Park

Északon megtelepedhet, délre is belátogathat

Érdekes, mondhatni jelenleg nehezen megválaszolható felvetés, hogy mikor mondhatjuk azt: a barna medve ismét megtelepedett Magyarországon.

Feltehetően sokkal több egyed és jóval gyakrabban téved hazánk területére, mint amennyiről a szélesebb közvélemény vagy akár csak a szűkebb szakma is értesül. Ha ez a bocs, tegyük fel, tényleg itt született, esetleg a páros itt tölti a telet is, azt már jó jelnek tekinthetjük.

Ha mindenképpen valami definíciószerűségre van szükség, talán azt mondhatjuk: ha biztos tudomásunk van róla, hogy akár egy egyed is a hazánkban jött világra és az állatok itt töltik az év nagy részét. Vagyis reprodukcióra képes populáció folyamatos jelenléte az ország területén

– fogalmaz Rózsa Sándor.

A barna medve a háborítatlan erdőségeket kedveli, az Északi-középhegységben néhány állat gond nélkül ellenne. Az úthálózat, a települések és a hatalmas sík vidékek, mezőgazdasági területek további terjeszkedésének ugyan útját állják, de nem kizárt, hogy Horvátországból néhány egyed a déli országrészben is megjelenjen.

Jelentsük be!

Sokan látatlanban is tartanak a medvéktől, de természetvédelmi szempontból üdvözlendő egyre gyakoribb látogatásuk, esetleges megtelepedésükről nem is beszélve.

Magyarország területének kilenc százaléka élvez hazai jogszabály alapján természetvédelmi oltalmat, vagyis mindössze ekkora terület jelenti a fajok utolsó menedékét. A medve csúcsragadozóként az ökoszisztéma fontos tagja, a természetvédelem célja pedig az élővilág megőrzése, az egészséges, fajgazdag élőhelyek megtartása.

Rózsa Sándor ezért is arra kér mindenkit, gazdát, vadászt kirándulót, hogy jelentse be, ha bárhol medve jelenlétére utaló nyomot talál. A medve jelenléte nem von magával természetvédelmi korlátozásokat. A gazdálkodás, vadgazdálkodás akadály nélkül gyakorolható, ugyanakkor ha ismert a medve esetleges jelenléte egy területen, az mindenképp hozzájárul a konfliktus mentes együttéléséhez.

A Nyíregyházi Állatpark két barnamedvéje, Lolka és Bolka játszik (MTI / Balázs Attila)

Kisokos a találkozáshoz

Félni nem kell, ahogy fent is írtuk, ezek az állatok (is) messzire kerülik az embert. A véletlen találkozás természetesen nem kizárt, főleg a meglepett, felriasztott, illetve a kölykét védelmező anya jelenthet potenciális veszélyt.

Az ANPI munkatársai ezért összeállítottak egy medve „illemtant”, amolyan kisokost találkozás esetére. A lényeg, hogy ne ijesszük meg, és ne tegyünk semmi olyat, amivel támadást válthatunk ki. Íme:

  • Amennyiben medvével találkozik, hátráljon ki lassan azon az úton ahol jött, és kerülje ki minél nagyobb körben.
  • Mindezt tegye csendben, lehetőleg úgy, hogy a medve ne lássa.
  • Amíg a medve nem veszi észre, ne csapjon zajt.
  • Ne zárja el a medve menekülési útvonalát, hagyjon neki helyet.
  • Ha a medve nem észlelte a jelenlétét ne kiabáljon, zajongjon, csapkodjon, mert azt támadásnak veheti a ragadozó.
  • Legyen különösen óvatos, ha a medvével közelről találkozik.
  • Soha ne közelítse meg a medvét, még akkor sem, ha látszólag békés.
  • Ne fordítson hátat az állatnak.
  • Ne fusson el. (A medve 40 km/h sebességgel is tud futni.)
  • Ha a medve észrevette, akkor emelje a kezét lassan a feje felé, és halkan beszéljen, énekeljen, fütyülgessen – hogy a medve emberként tudja azonosítani.
  • Ha a medve észrevette, de nem vesz tudomást a jelenlétéről, nem érdeklődik, akkor lassan hátráljon ki a látóteréből.

(Kiemelt képünk illusztráció. Mike Korostelev / Biosphoto)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik