Közélet

Terror Barcelonában: mindannyian célpontok vagyunk

Terror Barcelonában: mindannyian célpontok vagyunk

A katalán város egyszerre haragszik a terroristákra és a turistákra. Felháborodott helyiek szerint a turistahullám tette élhetetlenné, majd célponttá a várost. De vannak higgadt hangok is. Nem kell bűnbakot keresni.

„Mit akarnak elérni a terroristák? Vadságukat bizonygatják véres támadásaikkal? Soha nem látott kegyetlenséggel robbantanak és gázolnak Európa sétálóutcáin, kávézóiban és koncerttermeiben. (…) De hisz ennek semmi értelme. Ugyanis az igazság az, hogy a rothadó Kelet már így is úgy vonzza a figyelmet, mint a méz a legyeket. (…) Soha nem nyeritek meg ezt a háborút.”

(Mario Vargas Llosa jegyzete az El País spanyol napilapban a barcelonai terrortámadás után)

*

A La Rambla jelkép. Ahogy Vargas Llosa írja, mitikus hely. Barcelona itt kezdett el szabadon lélegezni először, a város egyik kulturális központja a Gran Teatre del Liceúval, a Palau Güellel, a piactérrel, majd ez lett az egyik kiemelkedő turistalátványosság is.

„A spanyol hatóságok az európai élmezőnybe tartoznak, az az érzésem, hogy eddig extrém módon sikeresek voltak a terroristák felkutatásában és elfogásában” – magyarázta a New York Timesnak Matthew G. Olsen, a Nemzeti Terrorizmusellenes Központ korábbi vezetője.

Tényleg sikeresek voltak. Az előző kevesebb mint egy évben többször is beszámoltunk sikeres terrorellenes akciókról (itt, itt, itt és itt), miközben a támadások elkerülték Spanyolországot, úgy, hogy a menekültáradat frontországa és közkedvelt turistacélpont is.

„Célponttá tettetek minket” – sóhajtotta könnyeivel küszködve egy nő a terrortámadás helyszínén, miközben gyertyát gyújtott az áldozatokra emlékezve.

Fotó: AFP/Javier Soriano

A helyi önkormányzat a nyár elején közvélemény-kutatást készített, amiből az derült ki, hogy a lakosok 12 százaléka Barcelona legfőbb problémájának a turizmust tartja.

Soha nem látott tömeg látogatott az év első felében az országba, a tavalyinál 11,6 százalékkal többen, 36,3 millióan. Költenek is, fél év alatt 37 milliárd eurót hagytak az országban, de a spanyoloknak elegük lett. És leginkább a katalánoknak.

„Júniusig közel 9 millió ember fordult meg nálunk, ami kontrollálhatatlan, egyre több az elégedetlenkedő hang, aki azt mondja, élhetetlen lett a város” – mondja Mateu, aki hostelt üzemeltet a központban.

Augusztus elején aztán tüntettek is a turisták ellen, transzparensek és falfirkák lepték el a várost:

Turisták, takarodjatok! Megszállók vagytok, nem turisták. Turisták: terroristák vagytok!

Fotó: dpa/Matthias Balk

Maszkos fiatalok ezekben a napokban egy turistabuszt is megtámadtak, amire azt írták, a turizmus ellehetetleníti a helyi közösségek életét.

Visszaesés

A közelmúlt európai (elsősorban belga, német és francia és török) terrortámadásai jócskán visszavetették a turisták kedvét attól, hogy az adott országba látogassanak. 2015-ről 2016-ra 26,7 százalékkal csökkent a Törökországba utazók száma, a belgáknál ez az arány 21,4 százalék, a franciáknál 9,6, a németeknél 4,1. Spanyolországban az év végéig – a terrortámadás előtti előrejelzések szerint – közel 80 millió turistát vártak, miközben a 46 milliós Spanyolországban 2,3 millióan dolgoznak a szállodaiparban.

„Visszagondolva: túlreagáltuk az akkori tüntetéseket. A turisták nem terroristák. A terroristák a terroristák, azok, akik megöltek 15 ártatlan embert. A turisták csak kihasználták azt, amit Barcelona adhat. Vagyis inkább visszaéltek vele”, mondja a fiatal barcelonai Remei, aki maga is tüntetett a turisták ellen néhány hete.

Hozzátette, fél, hogy a terrortámadást követő elkeseredettség és szomorúság még nagyobb haragba, turistaellenes gyűlöletbe csap át.

Pedig az Ada Colau vezette város mindent megtesz a városlakók és a turisták közötti egyensúlyozásban, nemrég rendeletet hoztak, amely augusztus végétől betiltja a központban a Segwayek, a robogók, az elektromos robogók és a biciklis taxik használatát.

Fotó: AFP/Josep Lago

Korábban az újbaloldali Colau kampánycsapatában dolgozott Simo, a fiatal katalán férfi most azt mondta a 24.hu-nak, hogy nagyon érdekes a közhangulat a városban, a menekültekkel szemben sokkal befogadóbb mindenki, mint a turistákkal.

A nyaralni vágyók uralkodni akarnak rajtunk, azt hiszik, a pénzükkel mindent megvesznek arra az itt eltöltött egy-két hétre. Az utcákat, a tereket, az éttermeket, de az utcán sétálókat, a téren üldögélőket és az étteremben felszolgálókat is. A menekült pedig csak nyugalmat akar, élni, anélkül, hogy attól kellene félni, bombatalálat éri az otthonát. Könnyen bűnbak lehet a turista, amit mindenképpen el kellene kerülnünk. Nehéz lesz.

A 15 halálos áldozatot követő terrortámadás után lapunknak sikerült megszólaltatnia egy szemtanút, egy idős asszonyt, akinek évtizedek óta virágbódéja van a La Ramblán. Akkor azt mondta, hirtelen arra lett figyelmes, hogy sikoltozva rohannak felé az emberek, majd mögöttük meglátta a furgont. Többeknek sikerült félreugrani előle, az ő üzletében is sokan kerestek menedéket, maga is a földre vetette magát.

Fotó: AFP/Pau Barrena

Most csak annyit mondott, nem akar több gyűlöletet, nem megoldás az, ha a katalánok a turistákra eresztik a dühüket.

Mindannyian célpontok vagyunk, a meghívót is közösen küldtük ki.

Szerinte inkább a hősökre kell koncentrálni, például Harry Athwalra, arra a brit apukára, aki a támadás után megpróbálta megmenteni egy kisfiú életét. „Azt olvastam, a férfi azt mondta, folyamatosan attól félt, visszatérnek a helyszínre a terroristák, de ő akkor sem tágított a fiú mellől. Ő is turista volt, akkor most ő is hibás a terrortámadásért? Nem hinném.”

*

A szerző élt, tanult és dolgozott is Spanyolországban, a cikk elkészültében segítséget nyújtottak spanyol újságíró kollégái.

Kiemelt kép: AFP/Lluis Gene

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik