Az elmúlt héten hozták nyilvánosságra a felvételi ponthatárokat, így a bérlakások piacán a felsőoktatásba frissen felvettek rohama várható az elkövetkező hetekben. Az ingatlanpiaci szakértők azonban már nyár eleje óta komoly érdeklődést tapasztalnak diákok részéről, amely azóta fokozatosan növekszik. A diákok, és főleg a szüleik már korábban is érdeklődtek a kiadó lakások iránt, jellemző ugyanakkor, hogy a nagy kereslet és a szűk kínálat ellenére kevesen döntenek elhamarkodottan.
Bérleti díjak és kínálat
Ami a legérdekesebb lehet most a bérlakást keresők számára, hogy milyen árakkal és választékkal fognak találkozni a piacon. Amire először is fel kell készülniük, hogy 10 százalék körüli (kerületenként eltérő) mértékben emelkedtek egy év alatt a bérleti díjak. A diákok hirtelen megnövekvő száma miatt azonban további növekedést már nem vár az ingatlanos cég XIV. és XVI. kerületi irodáinak szakmai vezetője, Sebestyén Tamás. Hiszen jelenleg olyan magas árszintekről beszélünk, melyek a bérlők végső tűrőképességének határánál járnak. Véleménye szerint inkább az lesz jellemző, hogy az eddig is magasabb árakon hirdetett bérlakások is végre bérlőre találnak.
A VII., VIII. és IX. kerületi iroda szakmai vezetője, Hart Erzsébet is úgy látja, hogy azok, akik eddig csak a hirdetési ár alatt találtak bérlőt, illetve egy-két hónapig kénytelenek voltak várni a kiadással a magasan meghatározott ár miatt, most augusztus végéig
nagyobb eséllyel fognak bérlőt találni.
Ami az árakat illeti, jelenleg a XI. kerületben 30 négyzetméteres garzonokat havi 100-110 ezer forintért lehet bérelni – tájékoztatott a dél-budai ingatlanirodák régiós vezetője, Nagy Csaba. A másik népszerű kategóriát a fiatalok számára a kisebb panellakások jelentik. Ezek közül a legolcsóbbak havonta 110-120 ezer forintba kerülnek. A nagyobb probléma az, hogy ezekből kevés van, és a piacra kerülésük után pillanatok alatt bérlőre találnak – jegyezte meg a szakértő. Sokan keresnek nagyobb, háromszobás ingatlanokat is, melyekbe többen költöznének. Ezek ára 150 ezer forintnál indul, amiért nem a legjobb helyen és csak egy közepes állapotú ingatlant bérelhetünk Dél-Budán.
A belvárosi kerületekben, vagyis az V. és VI. kerületben, illetve a VII. kerület belső részén “100 ezer alatt semmi nincs” – mondta Schneider Zoltán, a Balla Ingatlan belvárosi irodájának szakmai vezetője. A probléma azonban nem csak az árakkal van, hanem azzal is, hogy a hosszú távú bérlakások piacán rendkívül szerény a kínálat. Olyannyira, hogy mint a szakértő fogalmazott, a “mission impossible” kategóriába tartozik most bérlakást szerezni a belvárosban. Ami elérhető, az a drágább kategóriába tartozik.
Ennek elsődleges oka, hogy az elmúlt években a nagyobb haszon reményében a tulajdonosok átálltak a rövid távú kiadásra, az airbnb-zésre a belvárosban, így eltűntek a piacról a kiadó albérletek. Habár néhány tulajdonos az elmúlt hónapok fejleményei hatására már visszatért a rövid távú kiadáshoz, azonban ragaszkodnak a megszokott profithoz, és irreális árakat kérnek a lakásaikért.
Például VII. kerületi Király utcában egy három és fél szobás lakást havi 300 ezer forintért hirdetnek, igaz nem is állnak érte sorban az érdeklődők. Ezt már Hart Erzsébet jegyezte meg, aki hozzátette, hogy a VIII. kerületi Práter utcában, az egyetemek közelében az egyszobás panellakásokat 90-100 ezer forintért kínálják, míg a 3-as metró vonalán, kicsit messzebb a központtól, a IX. kerületi József Attila lakótelepen kétszobás lakásokat 120-130 ezer forintért találhatunk.
Zuglóban az egyszobás ingatlanok esetében 80-100 ezer forintos havi bérleti díjakról beszélünk, míg a másfél-kétszobások 100 ezernél indulnak. A jobb minőségű vagy elhelyezkedésű ingatlanok 130-140 ezer forintba kerülnek havonta. Ennél magasabb árakat viszont nem bírnak el a bérlők, így bérlés helyett egyre többen az ingatlanvásárlás mellett döntenek – jelezte Sebestyén Tamás.
Az egyik menekülő útvonal: a lakásvásárlás
“Nem mindenki akar 120-150 ezer forintot kidobni az ablakon egy albérletre”, ami egy évben már 1,8 millió forintos költséget jelenthet – fogalmazott Nagy Csaba. Ez az oka annak, hogy a lakásárak jelentős mértékű növekedése ellenére érezhetően megerősödött az igény a diákok, illetve szüleik részéről az eladó lakások iránt.
Ilyenkor persze addig nyújtózkodnak, amíg a takarójuk ér: igénybe veszik a megtakarításokat, rokoni segítséget, lakástakarékot, jelzáloghitelt, és jellemzően egy kis garzonlakást vagy egy másfél-kétszobás panellakást választanak első lakásként. Dél-Budán maximum 20 millió forintig keresgélnek, a kínálat azonban ezekben a kategóriákban meglehetősen szerény.
Ugyanakkor persze – tette hozzá Schneider Zoltán – az is igaz, hogy a legtöbben nem engedhetik meg maguknak a lakásvásárlást, főleg a belső kerületekben kialakult árakon. A pesti belvárosban is elmúltak már azok az idők, amikor még 10 millió forint alatt hozzá lehetett jutni egy kis garzonhoz. Jelenleg itt nincs olcsó lakás: 15,5 millió forintnál indulnak az árak, így a lakásvásárlás sok diák, illetve szüleik számára nem opció. Ilyenkor kénytelenek a külső kerületekben körülnézni – jegyezte meg a szakértő.
A másik menekülő útvonal: a külső kerületek
Ugyanakkor azok is kijjebb szorulnak, vagyis a külső városrészekben lesznek kénytelenek lakást keresni, akik nem lépnek időben, hiszen a XI. kerületben – annak központi részein és a perifériáján is – nagyon gyorsan bérlőre talál minden bérlakás, mely megjelenik a piacon – tette hozzá Nagy Csaba. Ez viszont azt jelenti, hogy komoly kompromisszumokat kell kötniük a közlekedést illetően, hiszen a XI. kerület mellett fekvő XXII. kerület esetében már 45 perc, vagy akár egy óra bejutni a belvárosba tömegközlekedéssel.
Míg korábban kritériumként merült fel egy-egy bérbeadó lakásnál, hogy az a metrótól legfeljebb 5-10 perces távolságra legyen, most már a külső kerületekben lévő ingatlanokat is rendkívül gyorsan ki lehet adni. Így például a XVI. kerületi bérlakásoknál tisztán látszik, hogy ezekre is komoly az igény – hívta fel a figyelmet Sebestyén Tamás. Úgy tűnik, hogy már nem okoz gondot az embereknek, ha 15-20 perccel többet kell közlekedéssel tölteniük, ha ezért cserébe árban és minőségben is jobb ingatlant találnak.
A harmadik menekülő útvonal: többen összeköltöznek
Habár nem újdonság a piacon, mégis egyre gyakoribbá válik az, hogy többen bérelnek egy-egy nagyobb lakást. Ez nemcsak annak köszönhető, hogy kisméretű lakásokból kevés van és drágák is, hanem belépett a képbe a “Éjjel-nappal Budapest effektus” – vélekedett Sebestyén Tamás.
A közös lakásbérléshez nem is kell összeállniuk egymást ismerő diákoknak, hiszen több olyan bérbeadó jelent meg a piacon, akik nem egész lakást, hanem szobát adnak ki. Ez a megoldás komoly kompromisszumot jelent a komfortot tekintve, de a bérbeadók helyzete is nehezebbé válik. Hiszen nem egy, hanem egyszerre három-négy bérlővel kell szerződniük. Ennek a megoldásnak 40-50 ezer forintig van piaca, de ebben már a rezsiköltség is benne van – tette hozzá az ingatlanközvetítő.
Akik viszont nem ilyen konstrukcióban kínálják a lakásukat, nem szívesen adják ki diákok csoportjának. Ennek oka, hogy minél többen laknak egy ingatlanban, annál nagyobb a “természetes használatból eredő állagromlás” – jelezte Nagy Csaba. Ráadásul a szomszédok is a bérbeadókon kérik számon a bérlők viselkedését, miközben a bérlők sem maradéktalanul boldogok, hiszen kifizetik a magas bérleti díjat, mégis korlátozzák az életüket – tette hozzá Hart Erzsébet.
Szerinte mindez úgy előzhető meg, ha a bérbeadó körültekintően választja meg, hogy kit enged be a lakásába. Ezért mindenképpen ajánlott a személyi adatok ellenőrzése mindkét fél részéről, valamint az, hogy a bérleti szerződést szakember készítse el. És ezzel el is jutottunk oda, hogy mire kell figyelni lakásbérléskor.
A lakásbérlés buktatói
Hart Erzsébet szerint fontos, hogy az, aki még nem gyakorlott bérlő, időben kezdjen lakáskeresésbe. De úgy, hogy előtte megtervezi az elvárásait, amelyben szerepelnek a környezettel és a közlekedéssel szemben támasztott feltételek. Emellett érdemes az érdeklődőnek dokumentumokat kérnie a várható költségekről, mert csak így láthatja tisztán, hogy milyen kiadásokkal kell terveznie
Nagy Csaba szerint az is fontos, hogy tudjuk, tulajdonjogi szempontból ki az, aki kiadja a lakást: legyen egy formailag megfelelő meghatalmazás a tulajdonostól, és figyelni kell arra is, hogy ez a meghatalmazás pontosan mire terjed ki. Ha nem a tulajdonossal szerződik a bérlő, hanem egy meghatalmazottal, akkor szerepeljen a meghatalmazásban az, hogy a meghatalmazott jogosult az ingatlan kiadására is.
Sebestyén Tamás ehhez hozzátette, hogy végül arra is érdemes egy pillantás vetni, hogy jogilag rendben van-e az ingatlan, azaz lássunk legalább egy tulajdoni lapot, amiből kiderül, hogy ki a lakás tulajdonosa, ismerjük meg a bérbeadó személyi adatait, és a bérleti szerződés is legyen rendben. Sokszor az érdeklődők félnek körülményeskedni, mert attól tartanak, hogy más, aki gyorsabban dönt, esetleg lecsapja a kezükről az ingatlant, Nagy Csaba szerint azonban az alaposság később meghálálja magát.
