Ortopéd sebészek gyakran szembesülnek olyan problémával, hogy egy csont szilánkosra törik, és egy-két apró csontdarabka nem illeszthető a helyére, azaz folytonossági hiány keletkezik a csontban. Ha ez így maradna, veszélyeztetné a gyógyulást, és csökkentené a csont teherbíró képességét.
Az is gyakori, hogy valamilyen okból el kell távolítani egy csontdarabot, és ezért keletkezik a hiány, amelyet mindenképpen pótolni kell. E célra több anyagot is létrehoztak, amelyek közös jellemzője, hogy roppant drágák, áruk szinte az aranyéval vetekszik. A Debreceni Egyetem kémikusai nemrégiben egy olyat dolgoztak ki, amely olcsóbb a társainál.
Az új anyag egy csontpótló aerogél: a nevéből is látszik, hogy olyan megszilárdult zseléről van szó, amelynek apró hézagait levegő tölti ki. A térhálós szerkezetű, nagyon alacsony sűrűségű szilárd anyagok térfogatának 95 százaléka levegő.
Először a NASA, az amerikai űrkutatási hivatal számára gyártottak hasonlókat az űrhajók, később a Mars-járó robotok szigetelésére.
Az aerogélek a korábban alkalmazott kerámiáknál jóval könnyebbek, de legalább olyan ellenállók. Saját súlyának tizenháromezerszeresét képes elbírni törés nélkül. Olyan jó a hőszigetelése, hogy ha a néhány milliméter vastag anyag egyik oldalát hegesztőpisztoly szúrólángjával melegítik, a másik oldalra nyugodtan ráteheti bárki a kezét.
A Debrecenben kifejlesztett aerogél alapanyaga egy szerves szilíciumvegyület, amelyet hidrolizálnak. Megfelelő feltételek között kialakul belőle egy szilícium- és oxigénatomokból álló gél, amely megszilárdul.
A folyamat meglehetősen időigényes, a keletkezett anyag szárítása pedig különleges eljárást kíván. A technológia eredménye egy tejfehér vagy üvegszerűen átlátszó, rendkívül könnyű szilárd anyag.
Jelenleg az állatkísérletek engedélyeztetése van folyamatban. Ha az ő csontjaik benövik a behelyezett csontpótlót, akkor kerülhet sor arra, hogy embereken is kipróbálják.
