Pierre Boulle regénye, A majmok bolygója (La planète des singes) 1963-ban jelent meg Franciaországban, Magyarországon pedig 1971-ben a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatnak köszönhetően, tíz évvel később – 1981-ben – pedig képregény formában is megismerhette a közönség Zorád Ernő jóvoltából. A regény és belőle adaptált filmek elsősorban a rasszizmus, a rabszolgaság és társadalmi osztályok különbözőségeinek kérdéseivel foglalkoztak, nem beszélve az evolúciótudományról és társadalomszociológiáról.
The Planet of the Apes/A majmok bolygója (1968)
A majmok bolygója filmes origója, a Charlton Heston főszereplésével készült 1968-as film az egyik legváratlanabb mozi volt a korszakban. Ezt leginkább az utópisztikus jövőkép szatirikus ábrázolásmódjának köszönhette, hiszen ebben a világban az evolúció a majmot tette meg a bolygó uralkodó fajának, míg az emberek vadállatok módjára a szabadban élnek, akiket a majmok bármikor levadászhatnak és, hogy jobban megértsék a majmok és emberek hasonlóságait és különbségeit: kísérletezhetnek rajtuk. Ebbe a kifordított világba csöppen bele három, valamivel több mint 2500 évet utazó asztronauta, akik hamar rájönnek, hogy mivel a vademberekkel ellentétben ők képesek a beszédre, első számú célpontjává válnak a majmoknak. Egyedül Taylor (Charlton Heston) éli túl az első találkozást a majmokkal, aki rövidesen barátságot köt egy csimpánz-házaspárral, akik megpróbálják kimenekíteni az emberszabásúak városából. Bár a film néhány ponton eltér a regénytől, sikere nyomán hamarosan jött is a folytatás.
Beneath the Planet of the Apes /A majmok bolygója 2. (1970)
A második rész talán az ötrészes széria leggyengébb darabja. A történet szerint a három asztronauta után nem sokkal egy másik űrhajót is indítanak a Földről az első megkeresésére, ami ugyancsak a majmok lakta bolygón ér földet. Egyetlen túlélője, Brent hadnagy tudomást szerez róla, hogy Taylor hol van. Nyomozása során közel ugyanazokat a tapasztalatokat gyűjti be, amit már Taylor is átélt, de Brent eljut egy olyan, eleddig ismeretlen területre is, amit a majmok csak Tiltott Zónának hívnak. Itt egy olyan emberi fajjal találkozik, akik az elmúlt pár ezer évet itt, a föld alatt vészelték át, bigott módon imádva egy történelem előtti atombombát, amit istenüknek tekintenek és hát, amivel vannak is terveik.
Escape from the Planet of the Apes / A majmok bolygója 3. – A menekülés (1971)
A majmok bolygója sorozat talán legérdekesebb koncepciója a harmadik rész, melyben a második rész végi kataklizma okán, a már korábban megismert csimpánz-házaspár – Zira és Cornelius – a Föld bolygóra utaznak a hetvenes évek elejére, ahol meglepő, de készséggel fogadja őket az emberiség. Legalábbis eleinte. A film elsősorban azt mutatja meg, hogy emberszabású és ember között nincs is akkora tátongó szakadék (persze, ha szuperintelligens majmokról beszélünk), hacsak puszta jelenlétük nem fenyegeti az egész emberiség jövőjét. Az egész film inkább emlékezetet egy tárgyalótermi drámára, mint egy utópista sci-fire, mivel a történet fő konfliktusa nem is maga a majom-házaspár tényszerű létezése, hanem annak kérdése, hogy mi lesz a Föld bolygó sorsa, ha életben hagyják őket.
Conquest of the Planet of the Apes / A majmok bolygója 4. – A hódítás (1972)
A filmsorozat elvitathatatlanul a mindenkori rabszolgatartásról mutat be sokféle definíciót a legszélsőségesebb hozzáállástól a leginkább ember/majombarátig, aminek egyébként mindig az a konklúziója, hogy minden formában természetellenes, ennek legeklatánsabb példája a negyedik rész. Annak ellenére, hogy a második rész után már évente érkezett újabb majmos film, hiába gondolnánk, hogy a gyorsan legyártott részek ezzel arányosan romlottak, a színvonalbéli különbség nem volt olyan rettenetes, mint az első és második rész között. Mi több, éppen azt lehetett érezni a filmeken, hogy a különböző rendezők és írók (az öt filmet négy különböző rendező dirigálta és hét különböző író írta, bár Pierre Boulle mindegyiknél jelent volt) kísérletezgetnek. Mind az öt filmnek más egy picit a hangulata, mindegyik máshova helyezi a hangsúlyt egy nagy problémakörön belül. Ezek közül talán a negyedik rész lett a legnyomasztóbb, ami a Földön játszódik és egy olyan disztópiáról szól, ahol a kutyák és a macskák kihaltak, ezért az emberek a majmokat kezdik el háziasítani. A majmok integrálása már megtörtént, viszont mivel Zira és Cornelius az előző részben egy utódot hagynak maguk mögött, él egy értelmes, beszélni képes csimpánz is a Földön. Ő Ceasar, aki beépül a rabszolgaként tartott majomtársai közé, hogy felszabadíthassa fajtáját és újra elérkezzen a majmok bolygója.
Battlfe for the Planet of the Apes / A majmok bolygója 5. – A csata (1973)
Ceasar uralkodásával beköszöntött a béke emberek és majmok között, egy olyan utópiában él egymás mellett a két faj, amit elsőre, úgy tűnik, semmi nem rombolhat szét, ha nem lenne mind a két faj sorai között olyan elem, aki kvázi fasiszta nézetei miatt szívesen letörölné a Föld felszínéről a másikat. Eddig jellemzően kisebbségben voltak azok, akik pozitív hősként jelentek meg a filmek során – legyen szó akár majmokról vagy emberekről – annyiban mindenképp újdonságnak számított az ötödik felvonás, hogy nagyjából kiegyensúlyozott volt a karakterek összetétele mindkét oldalon. Az utolsó, minden lezáró epizód pedig egy olyan utópiával ért véget, ahol hiába győzedelmeskedtek a majmok és az emberek együtt az elnyomókon (egy gorilla vezette majomcsapat és egy földalatti emberi társadalom) végső soron a majmoknak volt köszönhető, hogy végleg beköszöntött a béke és az elfogadás kora, először az történelemben.
A majmok bolygója – A sorozat (1974)
Hiába, hogy nagy vásznon nem folytatódott a történet, néhány további bőrt azért mégis sikerült lerántani a szériáról és 1974-ben elindult A majmok bolygója sorozatverziója, ami a második rész után 10 évvel játszódik és két újabb asztronauta viszontagságait mutatja be a majmok uralta bolygón. Természetesen, ahogy korábbi társaik, ők is vissza szeretnének térni és ebben úgy tűnik egy Zaius nevű orangutánnak is nagy szerepe lesz. Aki nem mellékesen az első film fő gonosza volt.
Return to the Planet of the Apes – Animation Series / Visszatérés a majmok bolygójára – animációs sorozat (1975)
A fiatalabb korosztályt ugyan már megcélozták egyszer a Marvel képregényeken keresztül egy három évadot megélő képregényes folytatással, de logikusnak tűnt továbbvinni a filmek és a sorozat történeteit animációs formában is. A DePatie–Freleng Enterprises a 20th Century Fox-szal együttműködésben ezért elkészített egy mindössze egy évadból álló rajzfilm folytatást, de mielőtt valaki azt hinné, ezzel véget ért az emberszabásúak uralma, az nem is tévedhetne nagyobbat. Jöttek a tévéfilmek.
A majmok bolygója – Tv-filmek (1980)
És akkor itt van az a bizonyos utolsó bőr, legalábbis ebben az évtizedben. Miután ’76-ban befejeződött a sorozat és az animációs sorozat is, az emberszabásúak története továbbra is a képernyőn folytatódott, de mint tévéfilmek. Az első ilyen darab a Back to the Planet of the Apes volt, ami a sorozat korábbi két epizódjából vágtak össze egy másfél órás darabbá, ahogy a további hárommal is történt. Ezek sorrendben:
- Back to the Planet of the Apes
- Forgotten City of the Planet of the Apes
- Life, Liberty and Pursuit on the Planet of the Apes
- Treachery and Greed on the Planet of the Apes
A sort pedig egy 1998-as dokumentumfilm zárta, Behind the Planet of the Apes címmel.
Planet of the Apes/A majmok bolygója (2001)
A Tim Burton által rendezett 2001-es filmben meglehetősen sok potenciál volt, és szépen egyengette ki a korábbi filmek logikai bakijait. Pl. az eredeti filmben a vademberek tudnak szexi bőr-bikinit készíteni de nincs társadalmuk vagy nyelvük. Aztán az egész film lezárása egy akkora logikai bukkanóval ér véget, ami gyakorlatilag felülírja a film elején egyszerűen, de érthetően felvázolt időutazás törvényszerűségét. Meglepő, de ezt a filmet szokták a legregényhűbbnek nevezni a karakterek és történetív miatt is. Tim Burton a látvány, a díszlet és a majomtársadalom összetettsége, vallása és társadalm kapcsán egy jóval hihetőbb világot teremtett, mint az elődjei.
A reboot, ami remake, de egy kicsit előzmény és folytatás is
A 2011-es Planet of the Apes és a 2014-es Dawn of the Planet of the Apes filmek, melyeknek hamarosan érkezik a harmadik része, egyelőre nem tudni, hogyan fognak kapcsolódni a korábbi filmekhez, mert előzményfilmekként értelmezhetőek, de egyfajta rebootnak is, mivel az eredeti szériában is van már egy Ceasar nevű csimpánz-vezető, aki egy nagy kataklizma után uralkodik embereken és majmokon, de az nem lehet egyenlő ezen filmek főszereplőjével egyszerű logikai ok miatt, mivel ezek a filmek a majmok felemelkedését mesélik el, simán lehet, hogy értelmezhetőek az 1968-as film előzményeinek.
A majmok bolygója franchise mérlege tehát:
- 5 egybefüggő mozifilm
- 1 tévésorozat
- 1 animációs sorozat
- 4 tévéfilm
- 1 eredeti regényadaptációs mozifilm
- 3 egybefüggő reboot
Joggal merül fel a kérdés, hogy mitől olyan baromi sikeresek ezek a filmek. Az, hogy az emberszabású majmoknak és az embereknek közös őse lehet, nagyjából Darwin óta reális elképzelés. Ennélfogva saját eredetünkről, természetünkről és társadalmunkról is sokat megtudhatunk, ha az emberszabású majmokat vizsgáljuk. Persze Pierre Boulle regénye nem tudományos értekezés ugyan, ahogy a belőle készült filmek sem azok, de számtalan kérdést vetnek fel arról, hogy mennyire is különbözik vagy hasonlít egymáshoz az ember és a majom. Nem hiába tart számon a tudomány három plusz egy emberszabású fajt (gorilla, orángután, csimpánz és 1929 óta a bonobót), mivel ezek jellemükben, érzelmi intelligenciájukban és társadalmukban is magas fokú tudatosságot mutatnak. Nem csak külsőségeik, hanem életvitelük, gondolkodásmódjuk is arról árulkodik, nem is különböznek tőlünk olyan nagyon. Vajon mi lett volna, ha nem mi, hanem ők nevetnek a végén?
