Tavaly az első háromnegyedévben 23 278 lakás kapott használatbavételi engedélyt és 38 385 új lakásra adtak ki építési engedélyt.
Akkor szeptember végéig a használatba vett lakások száma 4,3 százalékkal több, az új lakásépítési engedélyeké pedig 9 százalékkal kevesebb volt, mint a megelőző év hasonló időszakában.
Kevesebb új építés Budapesten
A KSH jelentése szerint a lakásépítésben a korábbi években tapasztalt évközi ütemezettség 2006-ban megváltozott: a befejezett lakások számának a korábbi években tapasztalt folyamatos növekedése helyett a III. negyedévben stagnált az új építkezések száma, a tavalyi év első háromnegyedévéhez viszonyítva pedig közel 20 százalékkal csökkent mind a befejezett, mind az építési engedélyt kapott lakások száma.
Az év első kilenc hónapjában a lakásépítés csökkenését erőteljesen befolyásolta a fővárosi építkezések visszaesése: Budapesten 7381 engedélyt adtak ki az idén szeptember végéig, azaz csaknem 35 százalékkal kevesebb új lakás épült, mint 2005 hasonló időszakában. Ennél is nagyobb mértékben, több mint 40 százalékkal csökkent a vállalkozói, illetve értékesítésre épült lakások száma, miközben az országos arányok e két tekintetben közel egynegyedes csökkenést mutatnak.
Nőtt az átlagos lakásméret
Az új lakások átlagos nagysága kis mértékben növekedett, ami a vizsgált időszakban 91 négyzetméter. A KSH jelentése szerint eltolódott a kis- és nagylakások aránya a különböző településtípusokban: a fővárosban átlagosan 8 négyzetméterrel nagyobb lakások épültek, mint tavaly, míg a nagyvárosokban 7 négyzetméterrel, a többi városban 2 négyzetméterrel csökkent az átlagos alapterület.
A használatba vett lakások száma 5 megye kivételével mindenütt csökkent. A növekedést mutató megyék közül csak két – jellemzően kis lakásépítésű – megyében (Fejér és Nógrád) jelentősebb a növekedés. A fővároson kívül Győr-Moson-Sopron, Zala, Somogy, Heves, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun megyékben a legnagyobb (22-27 százalékos) a használatba vett lakások csökkenése. A kiadott új lakásépítési engedélyek számának visszaesése Budapesten kívül elsősorban a nagyvárosi építkezéseket érintette, a kisebb városokban és a községekben lényegesen kisebb mértékben csökkent az építési kedv – állapítja meg a KSH. Az építési engedélyek száma Zala, Jász-Nagykun-Szolnok, Veszprém és Komárom-Esztergom megyékben csökkent a legerősebben.
Az üdülőépítés jelentősége továbbra is csekély: 435 új üdülőegység építésére adtak engedélyt, és 348 felépült üdülőegység kapott használatbavételi engedélyt az első félév során. Az építési engedélyt kapott üdülőegységek száma 36 százalékkal, a használatba vetteké 44 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában volt.
Városrendezési okokból megszűnt
A KSH-jelentés szerint 2005 első kilenc hónapjához hasonlóan 2481 lakás szűnt meg, összetétele viszont változott. Az első kilenc hónapban magas arányúnak mondható a fővárosban városrendezési okból megszűnt, ezen belül főleg önkormányzati tulajdonú lakások száma. A Budapesten megszűnt lakások közel fele, országos átlagban csaknem egyötöde állami, önkormányzati tulajdonú volt.
