Az egyik legkorábban élt ismert csőrös madarat, a mintegy 120 millió éves Confuciusomis Sanctus maradványainak röntgensugaras vizsgálata megmutatta, hogy a tollazat fekete pigmentet, úgynevezett eumelanint tartalmazott.
A tudósoknak így sikerült rekonstruálniuk az ősmadár tarkaságát. A leletek alapján a madárszerű lény rendkívül sötét lehetett a nyakán, a mellén és a testén. Míg a szárnyainál valószínűleg világosabb árnyalatú tollakat viselt.
Az eljárással másik 110 millió évvel ezelőtt élt szárnyas, a Gansus yumenensis, a legrégibb ismert mondern madár két tollának színét is sikerült azonosítani.
A kaliforniai Menlo-parki SLAC laboratóriumban a tudósok a biológiailag hamar lebomló eumelanin után maradt réznyomokból következettek az állatok színezetére. A röntgensugárzás alatt a fématomok fluoreszkálnak, és jellegzetes fényűek. Ez vezetett rá egy manchesteri tudóscsapatot arra, hogy rekonstruálja az ősállatok kinézetét.
Korábban már azonosítottak ősállatok maradványain, lenyomatain pigmentsejteket. A röntgensugaras technikával kimutatható a barna vagy színjátszó tollazat is.
Roy Wogelius a manchesteri csapat vezetője szeretné meglelni a módszert a narancsszínű karotinoidok és a piros, arany és szőke színekért felelős pheomelaninok kimutatására. Ha ez sikerülne, kiderülhetne az is, mennyire pompáztak élénk színekben a Földön valaha élt legnagyobb hüllők.
