Az Átlátszó hosszú cikkben mutatja be, hogyan lett elsőrendű vádlott egy olyan kishalból, aki a nagy áfacsalási láncolatnak valószínűleg csak egy apró fogaskereke volt. A lap emlékeztet a NAV-botrányt 2014-ben kirobbantó Horváth András kijelentésére, miszerint a milliárdos nagyságrendű szervezett áfacsalások haszonhúzói közt számos multinacionális céget is találni, különösen a gabona- és étolajpiacon. Eddig egyetlen, a multikat érintő büntetőügy sem indult.
A napokban kezdősött a Zalaegerszegi Törvényszéken F. Ferenc és társai pere a terhükre rótt bűnszövetségben, üzletszerűen, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás ügyében. Az ügyészség szerint F. az általa képviselt társaságok nevében 2 milliárd forint értékben adott el gabonaféléket a Glencore Grain Hungary Kft.-nek, a vételárat pedig készpénzben felvette. A vádiratban szereplő mikrocégeknek egyetlen vevője volt, az egyik legnagyobb gabonás multi, a Glencore Grain Hungary Kft. nevű cég.
A céghálózat tagjai a beszerzett áru túlnyomó részét egyetlen szlovák nagykereskedőtől vásárolták, és egyetlen magyar felvásárlónak, a Glencore Grain Hungary Kft.-nek adták el. A nyomozásban nem vizsgálták F.-ék külső kapcsolatait, ahogyan azt sem, hogy a multi miért nem közvetlenül a szlovák kereskedőtől vásárolt.
Mint írják: a Glencore – saját bevallása szerint – úgy vásárolt 600 millió forintért olajos magvakat egy, a piacon teljesen ismeretlen, minimális törzstőkéjű cégtől, hogy azt egyáltalán nem ellenőrizték, a velük kapcsolatban álló F. Ferenctől a megbízatására vonatkozóan semmilyen igazolást nem kértek, miközben állításuk szerint F. volt a cég képviselője; az áru eredetét, dacára annak, hogy élelmiszerről van szó, nem is firtatták, a szerződéseket ismeretlenek írták alá és az sem tudható, hogy a 200 kamionnyi áru milyen módon érkezett meg a Glencore raktáraiba.
A cikk szerint a négy, a Glencore-ral üzletelő cég egy pitiáner adóminimalizálási kísérleten bukott meg.
