A Fidesz vezetői hónapokig tagadták, hogy Mészáros Lőrincnek köze lenne az Opimus vállalathoz, márciusban mégis megtörtént a tőzsdei bejelentés: Orbán Viktor barátja hivatalosan is megszerezte az irányító szerepet a zavaros múltú részvénytársaságban. A bejelentéssel az is egyértelművé vált, hogy a felcsúti polgármester lett a feje az Opimus fennhatósága alatt tavaly kiépített médiabirodalomnak.
A 24.hu megkérdezte a vagyonát egy év alatt százmilliárd forinttal gyarapító Mészáros Lőrinc sajtóirodáját, hogy az Opimuson keresztül hány újság és kiadvány tartozik az irányítása alá. Választ nem kaptunk, ezért nekünk kellett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) alig kereshető nyilvántartásából kibogarásznunk az ott regisztrált nyomtatott és internetes sajtótermékeket.
A 192 közül 141 tartozik a Mediaworks Hungary Zrt.-hez, 32 a Pannon Lapok Társaságához (PLT) és 19 a Maraton Lapcsoporthoz. Ezek mellé vásárolták meg 193.-nak az Echo Tv-t, ám piaci hírek szerint a terjeszkedés ezután sem került le a napirendről, így hamarosan meglehet akár a kétszázas álomhatár, még akkor is, ha a médiahatóság listájából valamilyen oknál fogva eddig nem távolították el a fél éve megszüntetett Népszabadságot. Mészárosék ugyanis piaci hírek szerint nem tettek le a csomagjukból még hiányzó megyei lapok megszerzéséről.
A médiacégek egy hosszú, többlépcsős folyamat során kerültek Mészáros Lőrinc kezébe. Az NMHH és a Gazdasági Versenyhivatal 2016 nyarán engedélyezte a Mediaworksnek, hogy a városi lapokat kiadó Maraton Lapcsoporttal együtt felvásárolja a 9 milliárdos forgalmú, 500 munkavállalót foglalkoztató, négy megyei lapot működtető PLT-t. A Mediaworks akkoriban még Heinrich Pecina tulajdonában volt. Az osztrák üzletember neve alatt bonyolították le a felvásárlást, majd miután összeállt a 25 milliárdos éves árbevétel termelésére képes cégbirodalom, és 2016 október 8-án megszabadultak a nem kívánt Népszabadságtól, az Opimus átvette a kiadókat. Mészáros csak ezután, hónapokkal később lépett ki az árnyékból a cégcsoport főtulajdonosaként, holott a politika és a média berkein belül már a tranzakció legelején, 2016 nyarán tényként emlegették, hogy opciója van a felvásárlására.
Ahogy a jól értesültek már az engedélyeztetésnél Mészáros várható felbukkanásának tulajdonították, hogy a hatóságok egyáltalán nem vacakoltak a jóváhagyással. A más esetekben a piaci koncentráció elkerülése fölött akkurátusan őrködő NMHH-nál fel sem vetődött annak veszélye, hogy az új médiakonglomerátum véleménybefolyásolási képessége korlátozná a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését.
A Mészáros Lőrinc két országos napilapot (Nemzeti Sportot, Világgazdaság) is megtartott, de a médiabirodalom igazán értékes és fontos elemei a megyei lapok lettek. A felvásárlás után itt koncentrálódott az ország 19 megyéje közül 12 – Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, Zala – napilapja, amelyek azóta időről időre Orbán Viktor egyencímlapfotójával jelennek meg. A cégcsoport számos magazint, szakújságot és digitális kiadványt tulajdonol, de alapvetően a megyei lapoktól várja a bevételek felét, valamint azt, hogy az ország több területén biztosítsák az ott lakók egyetlen és kizárólagos politikai elérési lehetőségét.
Így a portfólió része Veszprém, Várpalota, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Szombathely, Székesfehérvár, Körmend, Dunaújváros és Érd helyi újságja is. Ezeket a lapokat többnyire 20-30-40 ezer példányban szórják szét hetenként a postaládákba, ráadásul szinte kivétel nélkül olyan városokban, amelyekben a megyei lap is Mészáros-érdekeltség. Emellett vannak a sorban falvak számára készülő újságok is. Az Opimus tulajdonába került kiadók közül a legkisebb, a Maraton Lapcsoport kizárólag helyi lapokkal foglalkozik, és azzal reklámozza magát, hogy 360 ezer példányban több mint 800 ezer olvasóhoz jutnak el a kiadványai.
Az általunk fellelt nyomtatott vidéki kiadványok utóbbi lapszámai egytől-egyig egész oldalas Állítsuk meg Brüsszelt! reklámmal jelentek meg. Külön szerencse, hogy az unióellenes nemzeti konzultáció összesen hat kérdést tartalmaz, mert ezeket sorban újabb hirdetésekben lehet megjelentetni. Az április 26-i Érdi Újságban például már a konzultáció rezsicsökkentéses kérdése foglalta el a 17. oldalt.
A lapok finanszírozásához viszont nem csupán a konzultációs reklámok járulnak hozzá: az utóbbi hetekben a NAV is úgy határozott, hogy egy tartós kampánnyal egész oldalon hívja fel többek között az érdi lakók figyelmét az ügyfélkapus regisztráció lehetőségére.
A 25 ezer körüli példányszámmal megjelenő Érdi Újság példájából kiválóan nyomon követhető a fideszes önkormányzat és a kormányoldali laptulajdonos érdekegyezése. Az önkormányzat – több nagyvároshoz hasonlóan – 24,9 millió forint nettó támogatást ad évente a 24 oldalas heti lap megjelentetésére. A szerződés azonban nem tér ki a reklámokra, így minden bizonnyal további jelentős összegű bevételt hoz a kiadó konyhájára, hogy a polgármester és a képviselők fogadóóráinak listája, vagy más önkormányzati és önkormányzat-közeli céges hirdetmény minden lapszámban további 4-6 teljes oldalt foglal el.
