A Törökország déli részén, a szír határ közelében fekvő Gobekli Tepe régészeti lelőhely az emberiség eddig ismert legkorábbi, tizenkétezer évvel ezelőtt született – a mindenki által ismert brit Stonehenge-nél hatezer évvel idősebb! — körtemplomait rejti, így már önmagában fontos részét képezi az emberiség történetének teljes megismeréséhez folytatott útnak, a falakon az elmúlt két évtizedben felfedezett faragványok viszont ennél is fontosabbak.
A körtemplom részét képező Keselyű-kőről például már a fura elméletek egész sorát közlő – szuperintelligens civilizációról, még nem kiöregedett rocksztárokra specializálódott idegen lényekről, valamint hasonló kaliberű, homályos ötletekről író – Graham Hancock is beszámolt Istenek kézjegyei című művében, és úgy gondolta, hogy az egy tizenháromezer évvel ezelőtti, Észak-Amerikában történt meteoritbecsapódást mesél el, mely egy minijégkorszakot hozott a Földre, és emberek tömegeinek halálát okozta. A tudományos szcéna nem foglalkozott az ötlettel, bár évtizedek óta feltételezték egy hasonló esemény megtörténtét, noha a valószínűsített becsapódási helyekről már kiderült, hogy nem abból az időből származnak, amikor a katasztrófának történnie kellett.
Most, két évtizeddel később az elmélet mégis bebizonyosodni látszik, hiszen az asztronómiai szimbólumokként is felfogható állatalakokat sikerült a csillagos égbolt egy részletével azonosítani, így meghatározhatták az esemény valószínűsíthető időpontját.
Az időszámításunk előtt 10950 évvel, tehát közel 13 ezer évvel ezelőtt történt eseményt a grönlandi jégbázis vizsgálata is megerősíti, így minden jel arra mutat, hogy az emberiségnek egy óriási meteor a Föld közelében való, számtalan darabra törése, és felszínig való eljutása miatt egy ezer évig tartó minijégkorszakkal kellett szembenéznie.
“Gobekli Tepe többek közt az éjjeli égbolt megfigyelésének egyik központi helye volt
– mondta el az Edinburghi Egyetem Mérnöki Intézetének kutatója, a helyről nemrég a Mediterranean Archeology and Archaeometry című szaklapban tanulmányt megjelentető Martin Sweatman, aki úgy gondolja, hogy
“[a körtemplom] egyik oszlopa a szörnyű esemény – talán a jégkorszak vége óta megélt legrosszabb nap – emlékműveként” szolgált.
A katasztrófa után ezer évvel született faragványok egyértelműen azt bizonyítják, hogy az a nap igen fontos volt az itt élő civilizációnak, sőt, a templom több pontján is jeleket találtak arra, hogy a kor asztrológusai a Föld forgástengelyének változását is megfigyelték, és rögzítették.
Ez az esemény lehet egyébként felelős azért, hogy a Közel-Kelet szabadon vándorló nomád törzsei állandó településeket hoztak létre, és a fajtanemesítés, valamint mezőgazdasági eljárások megalkotásával létrehozták a hagyományos értelemben vett mezőgazdaság alapjait.
A New Scientist nyomán
