Megjelentek a valorizációs szorzószámok – írta meg az azénpénzem.hu hozzátéve: a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években bekövetkezett növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítani, ezt takarja a fogalom.
Az idén nyugdíjba vonulókra az egy évvel ezelőttinél körülbelül 7,9 százalékkal magasabb értékek vonatkoznak, ez valószínűleg a bérminimum és a minimálbér dinamikus emelésének köszönhető. Az értékek közlésére azért kell ennyit várni minden évben, mert a KSH februárban teszi közzé a nettó átlagkereset-növekedés adatait, és a szorzószámokat ezek alapján számítják ki.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint tavaly öten voltak, kiknek egymillió forintnál is magasabb az időskori ellátása. A csúcsnyugdíj 2014-ben még „csak” 870 ezer forint volt, ez az összeg pedig 2016-ban elérhette a kétmillió forintot. Ehhez az extrán magas fizetés mellett az is kellett, hogy jóval a korhatáron túl is tovább dolgozzon valaki. A cikk szerint a 300 ezer forint feletti időskori ellátásban részesülők aránya is dinamikusan nő: tavaly az előző évinél már majdnem 25 százalékkal többen kaptak ilyent – de az összes nyugdíjasnak így is csak 0,5 százaléka örülhetett szupernyugdíjnak.
