Steve Jobs, az Apple egyik alapítója szerint „néhányan azt gondolják, a dizájn azt jelenti, hogy valami hogyan néz ki. De ennél mélyebben értelmezve egyúttal arról is szól, hogy miként működik az adott dolog”. A tárgyak, termékek külseje csak a felszín, és – akárcsak a mélyben meghúzódó jéghegy és annak a csúcsa – valójában a dizájn is jóval több annál, mint ami látható.
Mit jelent a „jó dizájn”?
Amikor erről kérdezzük az embereket, általában az egyszerűséget emelik ki. Antoine de Saint-Exupery francia író ennél tovább megy, amikor azt mondja: „a tökéletességet nem akkor érjük el, amikor már nincs mit hozzáadni, hanem akkor, amikor már nincs mit elvenni belőle”. Mindez összhangban van a kortárs dizájn üzenetével, mely szerint: „a jó dizájn annyira minimális, amennyire csak lehet”.
Dieter Rams szintén kiemelten fontosnak tartotta a minimalizmust, de az 1970-es években a kilenc alapelvet is összeállított. Véleménye szerint a jó dizájn: innovatív, hasznossá teszi a terméket, esztétikus, könnyen értelmezhetővé teszi a terméket, diszkrét, őszinte, időtálló, a legapróbb részletekig alapos, környezetbarát, valamint olyan minimális, amennyire csak lehetséges.
Így alkalmazzák a sikeres cégek
Mivel a dizájnnak egyre fontosabb szerep jut a vásárlói döntések hátterében meghúzódó fogyasztói igények megértésében, és az ezekre választ adó, különböző megoldások kidolgozásában, ezért egyre nagyobb mértékben válik az új vállalkozások központi elemévé. A „dizájngondolkodás” pedig arról szól, hogy az ügyfél szemszögéből kell látnunk a dolgokat.
A vezető vállalatok úgy gondolnak tehát erre a területre, mint az általuk kínált termékek és szolgáltatások központi elemére. A számok pedig alátámasztják, hogy ez az újfajta megközelítés jót tesz az üzletnek. 2014-ben például a Design Management Institute összehasonlította a „dizájncentrikus cégek” vagyonát az S&P indexszel , és 200%-os többletet mutatott ki.
Nem véletlen, hogy az egyik olyan pozíció, amely az elmúlt években teret nyert a legfelsőbb szintű irányításban, az éppen a dizájn részleg igazgatója (Chief Design Officer, CDO). Számos, nemzetközi szinten ismert sikeres nagyvállalat igazgatótanácsi szinten is létrehozta ezt a munkakört – összegezte tanulmányában a Leitz irodaszergyártó.
A dizájn azonban nem csak a vállalkozásoknak és ügyfeleiknek fontos. A brit nonprofit szervezet, a Design Council 2015-ös tanulmánya arra is rámutat: a magas szintű dizájn képes jobbá tenni az emberek életét és a szervezetek működését. Képes jobb lakóhelyeket teremteni, összehozni a közösségeket, átalakítani az üzleti és közszolgáltatásokat.
Történeti visszatekintés
Az esztétikum és a funkcionalitás párhuzamos fontosságát nem ma ismerték fel. Az angol művész és mesterember, William Moris már több mint száz éve így fogalmazott: „ne tarts semmit a házadban, amiről nem tudod, hogy hasznos, vagy nem hiszed, hogy szép”. Bár ő hajlandó volt e tekintetben elfogadni az egyik vagy a másik lehetőséget, a mai világ modern embere nem szeretne kompromisszumot kötni: egyszerre mindkettőt akarja.
Sőt, a 21. századi vásárlónak már nem elég, ha valami csak egyszerűen „működik”. Már Dieter Rams, a Braun egykori vezető dizájnere is azt vallotta, hogy a „magas szintű dizájn önmagában is érthető”. A magától értetődő termékek iránti igény pedig soha nem volt nagyobb, mint ma, hiszen nem olvasunk már felhasználói kézikönyveket – ha valamire kíváncsiak vagyunk, legfeljebb megnézzük a YouTube-on. Ez pedig azt jelenti, hogy a dizájnnak tudattalanul kell bennünket a megfelelő megoldásra vezetnie.
