A jelentés szerint Magyarországon javulás tapasztalható a költségevetési deficit csökkenése tekintetében. A gyors jövedelemkiáramlás hazánk uniós bér- és jövedelemkonvergenciáját segítette.
A konvergencia-indexet 10 makrogazdasági mutató alapján számítják, egyebek között figyelembe véve az ár- és bérszínvonalat, az egy főre jutó GDP szintjét, az eurózónához történő csatlakozási mutatókat, a maastrichti konvergencia-kritériumokat, az üzleti környezet minőségét és a folyó fizetési mérleg hiányát. Figyelembe veszik a szerkezeti változásokat is. A legfrissebb jelentés szerint az országok többsége kis mértékben, de előrehaladt a konvergencia indexben tavalyhoz képest. Lettország, Litvánia és Szlovákia esetében ugyanakkor stagnálás mutatható ki.
A rangsort változatlanul Szlovénia vezeti. A következő Csehország és Litvánia, bár Csehország indexe romlik lassú növekedése, illetve a költségvetési és folyó fizetési mérlegének kedvezőtlen alakulása miatt. Magyarország a rangsorban a negyedik-hatodik helyen áll Lettországgal és Lengyelországgal azonos értékkel.
A tavalyi második félévi jelentésben Magyarország 5,7 pontos indexértéket kapott a lehetséges 10-ből. A 2002. évi indexadatok alapján az első helyen Szlovénia állt 7,3 ponttal, második Csehország 6,2 ponttal, a harmadik Észtország volt 5,8 ponttal. Tavaly Magyarországtól 0,1 ponttal maradt el Lengyelország és Litvánia, míg a legalacsonyabb indexértékeket Szlovákia illetve Lettország gazdasága kapta, 5,1-5,1 ponttal.
