Egyre többen valósítják meg a jobb lakáskörülményekről szóló terveiket alternatív módszerekkel. Több tízezer főre becsülhető azoknak a tábora, akik a vásárlás helyett a jelenlegi lakásukat kiadják, és egy jobb helyen lévőt vagy jobb állapotút bérelnek helyette. Ez a bérleti konstrukció – jelenlegi piaci viszonyok mellett – akár 10 éven keresztül is előnyösebb lehet, viszont ennél hosszabb időtávon egy korszerűbb lakás felára a vásárlás esetén jobban megtérül – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből.
A bérlés egyre népszerűbb országszerte, még úgy is, hogy valaki a meglévő lakását adja ki, és bérel helyette másikat – állítja a portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László.
Bár a magyarok túlnyomó részének 89-90 százalékának van saját ingatlana, a legfrissebb statisztikai adatok szerint csak alig több mint 84 százaléka lakott saját tulajdonában lévő lakásban. 9 százalékuk pedig bérelt lakásban lakott. A nagyvárosokban magasabb a bérlők aránya, a fővárosban, valamint a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban lakók több mint 15 százaléka bérelt lakásban élt.
Vásárlás, bérlés, városon belül és kívül
Budapesten egy 50 négyzetméteres közepes állapotú XI. kerületi lakásnál az átlagos kínálati ár a portál adatai szerint 23-24 millió forint. Ugyanebben a kerületben a jó vagy újszerű állapotban lévő ingatlanok átlagára 28-29 millió forint. A közepes állapotú lakások átlagos bérleti díja 100-110 ezer forint, a jó állapotúaké pedig 130-145 ezer forint. A különbözet 30-35 ezer forint, így mintegy 12 év alatt jön össze a többletből a két eltérő állapotú lakásban meglévő különbözet.
Balogh László szerint ez a megoldás olyan fiatal párok körében is népszerű, amelyik valamelyik vagy mindkét tagja már rendelkezik saját ingatlannal, de közös lakás vásárlásába még nem mernek belevágni.
Adómentes is lehet a lakáskiadás
Városok közötti költözésnél nem elsősorban a lakás állapota a legfőbb költözési ok, hanem például a munkahelyváltás. Elsősorban a munkaerő-hiányos nyugati megyék nagyvárosai lehetnek a célpontok.
Jobb a helyzet más településre – például az egyik vidéki városból egy másikba – költözés esetén. Ugyanis a meglévő lakás kedvezményes adózással, gyakorlatilag akár adómentesen is kiadható, ez pedig hozzájárulhat a hazai munkavállalók mobilitásához. A különböző településen lévő lakásoknál szembeállíthatók egymással a beérkező és kifizetett bérleti díjak, és csak a különbözet után kell adózni.
Ha tehát valaki többet költ albérletre mint amennyi bevétele származik a lakáskiadásból, akkor a lakáskiadást adómentesen is megúszhatja. Ez akár arra az esetre is érvényes lehet, ha valaki külföldön bérel lakást és annak költségeit megfelelő dokumentumokkal igazolni tudja – tette hozzá az ingatlan.com szakértője.
Kelet vs nyugat – albérleti díj és fizetés
Egy jelenleg kelet-magyarországi nagyvárosban élő lakos, ha kiadja a lakását mondjuk Miskolcon, Egerben vagy Nyíregyházán, és mondjuk Szombathelyen vagy Győrben vállal munkát, akkor alternatívát jelenthet számára a saját lakás kiadása és a célvárosokban a bérlés. Bár az említett kelet-magyarországi városokban jellemzően alacsonyabbak az bérleti díjak, az ingatlanos portál legfrissebb adatai szerint egy 50 négyzetméteres lakás bérleti díja 60-75 ezer forint között mozog, míg Győrben vagy Szombathelyen 80-90 ezer forint.
A különbség fedezetét nyugat-magyarországi térségben jellemző magasabb átlagfizetések is biztosíthatják. A nettó havi bér Győr-Moson-Sopronban 178 ezer forint felett van, míg Szabolcsban ugyanez alig több mint 116 ezer forint. Miközben az érintett városokban egy 50 négyzetméteres lakás között átlagosan 4-6 millió forint az árkülönbség.
