A sajtótájékoztatón a NASA kutatói mellett Sara Seager, az MIT (Massachusetts Institute of Technology) bolygókutatója, és Michaël Gillon, a Liège-i Egyetem szakértője és az új eredményekről beszámoló tanulmány vezető szerzője is részt vett.
A tudósok bejelentették, hogy a Spitzer-űrtávcső segítségével egy tőlünk 40 fényévre található csillag, a Trappist-1 körül
– azaz nincs sem túl közel, sem túl távol a központi égitesthez képest. A kutatók szerint a három bolygó közül bármelyiken lehet folyékony víz is. Mint fogalmaztak:
Már nem az a kérdés, hogy megtaláljuk-e a második Földet, hanem az, hogy mikor.
A sajtótájékoztatón Thomas Zurbuchen, a NASA tudományos adminisztrátora elmondta még azt is, hogy soha ennyi Föld-szerű bolygót nem találtak még egyetlen csillag körül egyszerre. Ezek a planéták az eddig talált hasonló égitestek közül a leginkább alkalmasak arra, hogy további vizsgálatoknak vessék alá őket, például a légkörük összetétele szempontjából – tette hozzá.
Óriási lépés ez abba az irányába, hogy megtudjuk, egyedül vagyunk-e.
– közölte Zurbuchen.
A kutatócsoport vezetője Michael Gillon a fentieket annyival egészítette ki, hogy a Trapist-1 egy ultrahideg törpecsillag – sokkal kisebb és hidegebb, mint a mi Napunk. Ráadásul ez a fajta égitest sokkal gyakoribb a galaxisunkban a Nap-szerű csillagoknál. Körülbelül úgy aránylanak egymáshoz, mint egy kosárlabda egy golflabdához. Emiatt egyébként a most felfedezett bolygók is rendkívül közel keringenek Trappist-1-hez – magyarázta.
– jelentette ki Gillon. Ennek a bolygónak egyébként valószínűleg csak az egyik fele fordul a Trappist-1 felé (hasonlóan, ahogy a Hold mutatja magát a Földnek) – tette hozzá.
Sőt, a törpecsillag bolygói olyan közel járnak “kozmikus táncot” egymáshoz, hogy Hold-nagyságban lehet megfigyelni egyik felszínéről a másikat, ahogy az alábbi illusztrációs ábrán is látni.
Az exobolygók létezése évszázadokon át csak tudományos feltételezés volt. Az első valódi bizonyítékok csak az 1990-es évek elején kerültek elő, azóta azonban több ezer Naprendszeren kívüli égitestet azonosítottak. Az efféle objektumok keresése többek közt a földön kívüli élet kutatásának szempontjából is igen fontos.
Bár a felfedezés nem jelenti azt, hogy idegen létformára bukkantak, az új kutatás mégis alapja lehet újabb, ilyen irányú kutatásoknak is.
A NASA legutóbb tavaly szeptemberben tett nagy bejelentést. Akkor egy Naprendszeren belüli felfedezésről tájékoztattak. Eszerint a Jupiter holdjának, az Európának az óceánjai vízpárát lövellnek ki az űrbe. 2016 májusban az űrkutatási hivatal arról adott hírt, hogy a Kepler teleszkóp 1284 új exobolygót azonosított.
