A világon senki nem gondolta, hogy egy ilyen témával ez tényleg sikerülni fog. Nem véletlenül nem volt még Budapesten helyi népszavazás semmiről. 138 ezer érvényes aláírást iszonyú nehéz összeszedni. Az csak mostanában derült ki, hogy az olimpiarendezés ügye remek témaválasztás volt egy feltörekvő ellenzéki pártnak.
Arról szólt volna, hogy legalább minimális beleszólásunk legyen azokba az ügyekbe, amikről a fejünk fölött döntenek, de a mi életünket határozzák meg. Azért volt tökéletes téma az olimpia, mert egyszerre pozitív és negatív. Aki tiltakozni akart, tiltakozhatott, aki pedig azt szerette volna elérni, hogy hadd dönthessen a saját sorsáról, az elérhette.
Amit viszont valószínűleg a Momentum sem vett észre az elején, hogy az olimpiai népszavazás taktikailag mennyire zseniális téma. Valószínűleg ezért nem ment rá rendesen a kormány sem.
Mert az olimpiáról szóló népszavazás mögé az ellenzék kénytelen volt beállni, a MOB, vagy a Budapesti Olimpiáért Mozgalom pedig nem nagyon tudott érvelni az aláírásgyűjtés ellen.
A másik fontos dolog, ami viszont csak az aláírásgyűjtés utolsó heteiben derült ki, hogy a Momentum a budapesti olimpiát már azzal kinyírta, hogy aláírásokat gyűjtött ellene. Amúgy sem volt kifejezetten sok esélye Budapestnek, de azért volt valamennyi. Ez azonnal megváltozott, amint 20-30 százalék fölé nőtt azoknak a száma, akik ellenezték a rendezést. A NOB-nak olyan városok kellenek, ahol tapsikolnak az emberek, hogy legyen végre olimpia, nem olyanok, ahol racionális viták után kis arányban úgy döntenek, hogy jó ötlet lenne megrendezni.
Addig ugyanis senki nem gondolt bele abba, hogy ezt a pénzt lehetne olyan dolgokra is költeni, amik amúgy szarul mennek Magyarországon. Sok ilyen dolog van. A kormánynak pedig el kellett döntenie, hogy beleáll-e a harcba, vagy nem.
Ha beleállnak, aktívan mozgósítani és vitatkozni kellett volna. Meg kellett volna határozni, hogy ez az aláírásgyűjtés nem arról szól, hogy dönthetünk-e az olimpiáról. Azt kellett volna mondani, hogy ez egy olimpiaellenes aláírásgyűjtés, és onnantól lehetett volna az olimpiarendezés mellett érvelni. De ha beleállnak, fel is kell vállalni a buktát.
Nem álltak bele.
Hagyták, hadd libegje el a dolgot a MOB és a BOM, hadd hazaárulózzon párat a kormánypárti sajtó, aztán elengedték. Egyébként is nagyon nehéz az ellen kampányolni, hogy összejöjjön bizonyos számú aláírás.
Amikor a kudarc jött, kerestek valakit, akire rá lehet kenni a dolgot. És itt jön elő a téma másik zsenialitása:
Hiába találták meg szerencsétlen Tarlós Istvánt, aki olyan nagyon azért soha nem akart olimpiát rendezni, mindenki pontosan tudja, hogy ez az olimpia Orbán Viktor terve és álma volt. Nem tudott úgy csinálni, mintha nem az lett volna.
