 |
Bekerült a világ négy legjobban teljesítő tőzsdéje közé tavaly a BÉT. A BUX index ugyanis 2002-ben forintban számolva közel 10 százaléknyit erősödött, míg dollárban kalkulálva több mint 32 százalé-kot gyarapodott (lásd grafikonunkat). Az éremnek azonban két oldala van. Ezt a teljesítményt elsősorban annak köszönheti, hogy miközben a dollár az euróval szemben folyamatosan gyengült, a forint éppen ellentétes utat járt be. A forint erősödése pedig kiváltképpen a külföldi befektetők számára volt extra nyereség forrása.
Ugyancsak a határainkon túli befektetők örülhettek annak, hogy a magyar részvények mintegy fele nyereséggel fejezte be az évet. A magyarázat egyszerű: az árfolyamnyereséget elérő részvényeknek nagyobb hányada van külföldi kezekben, mint amennyit az árfolyamveszteséget elszenvedő papírokból birtokolnak.
 |
Kettős folyamat zajlott a kínálatot illetően is. Míg a tőzsde részvényforgalma az előző évi 2771 milliárd forintról 2858-ra emelkedett – ellentétben a nemzetközi piacok 20-30 százalékos visszaesésével -, a részvénykapitalizáció 30 milliárd forinttal csökkent. Igaz, a visszaesés csupán 1 százalékos, s ez is annak a következménye, hogy tavaly kilenc papírt is kivezettek, így év végére már csak 48 részvény maradt a pesti parketten. Megjegyzendő, hogy a BÉT fénykorában 80 feletti volt a tőzsdei társaságok száma. A távozók között olyan patinás társaságok találhatók, mint a Skála, a Csopak, az Ibusz, kivonult a Pick és az Eravis is, csakúgy mint az azokat felvásárló Arago. Súlyosbította a helyzetet, hogy a serpenyő másik oldala továbbra is üres maradt: új szereplő nem jelent meg a magyar tőzsdén.
NYERTESEK ÉS VESZTESEK. Az emelkedés jelentős részét elemzők szerint nem a társaságok eredménye okozta. Abban a kormányváltást övező pozitív várakozások játszottak szerepet, valamint az, hogy a magyar cégek az európai társaikhoz képest alul vannak árazva. Összességében a BUX – dacolva a negatív nemzetközi trenddel – tavaly egészen tavaszig erősödött, és csúcsát a választások után érte el 8945 ponton. Az optimista hangulat heteken belül szertefoszlott, és az index – ekkor már követve a nyugati tőzsdei trendet – a nyár közepére 6589 pontig esett. A kedvezőtlen hangulatot elsősorban a világgazdaság lassulása, illetve a számviteli botrányok okozták, azt viszont pozitív jelként értékelték a szakértők, hogy az esések idején a forgalom is csökkent. Az év utolsó harmadában a magyar tőzsdei barométer kisebb nagyobb kilengésekkel és növekvő forgalommal 8000 pont közelébe erősödött, ezzel majdnem ledolgozva előző évi veszteségét. A korábbi évek tapasztalataival ellentétben azonban 2002 Mikulása nem hozott számottevő felfutást.
 |
Az öt nagyobb társaság közül az OTP és az Egis végzett az élen 30 százalék feletti erősödéssel, bár három kisebb értékpapír megelőzte ezeket. A Mol a tőzsdeindexhez hasonló mértékben erősödött, ezekkel szemben a Richter és a Matáv részvényei tavaly összességében veszítettek értékükből. A vesztes oldalon találhatók a gépipari papírok, e cégek – elsősorban a forint erősödése miatt – kedvezőtlen eredményről számoltak be. Ugyanezen vesztes körbe tartoznak a technológiai társaságok (Antenna, Graphisoft, Synergon), és a kis likviditású spekulatív részvények.
Az “év bukása” címet a két-három évvel ezelőtti nagy nyertes, a Humet vihette el, míg az árfolyamát megduplázó sajátos magyar értékpapír, a kárpótlási jegy volt az év nyertese. Ez utóbbi a kormányváltásnak köszönheti sikerét, mivel az új kabinet az idén tervezi bevonni a jegyeket, mégpedig oly módon, hogy egy gyűjtőtársaság, a Forrás Rt. részvényeit ajánlja cserébe.
VISSZASZÁMLÁLÁS. Frissen a parkettra az idén ezenkívül várhatóan csak az Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) részvényei kerülnek. Ám Horváth Zsolt, a BÉT Rt. ügyvezetője arra is lát esélyt, hogy amennyiben a tőzsdei klíma továbbra is kedvező marad, és a nemzetközi piacok is emelkedésnek indulnak, akkor újabb, immáron magántársaságok is megjelenhetnek kibocsátóként. A forgalom további bővülését a Mol újabb részvényeinek tőzsdére kerülése, illetve a január 1-jétől eltörölt árfolyamnyereség-adó válthatja ki. Borítékolható viszont, hogy az év végén a küszöbön álló újabb kivezetések (például Prímagáz, Inter-Európa Bank, Milton) miatt akár 6-7 céggel kevesebb maradhat a tőzsdei mezőnyben.
 |
Az elemzők optimisták az árfolyamok idei alakulását illetően. Hasonlóan a múlt évhez, az idén is átlagosan 10-15 százalékos erősödésre számítanak. Az EU-csatlakozás közeledtével egyesek akár 20-30 százalékos emelkedést is elképzelhetőnek tartanak, amit továbbra is a blue chipek okozhatnak. Szakértők szerint ugyanis a BÉT-en jegyzett vezető társaságok árfolyam/egy részvényre jutó eredmény (P/E) mutatója még mindig nagyon elmarad az EU-átlagtól – de még a lengyeltől is -, miközben az ország kockázata folyamatosan csökken, és a vállalatok eredménytermelő képessége stabilan növekszik. Makray Péter, az Erste Befektetési Rt. elemzője szerint a képet kissé árnyalhatja a hazai makrogazdasági helyzet, mivel a költségvetés hiánya, illetve a fizetési mérleg az elmúlt évben kedvezőtlenül alakult. Erőteljesen befolyásolhatja továbbá a tőzsdén lévő néhány cég megítélését az egyelőre csúszó gázár-szabályozás, és az idei első félévben megszülető gyógyszerár-szabályozás. Fontos azonban megjegyezni, hogy miként a hazai gazdaságra, ugyanúgy a BUX teljesítményére is jelentős hatással vannak a nemzetközi folyamatok. Következésképpen az idén is az lehet a kulcskérdés, hogy véget ér-e a világgazdaság lassulása, és növekedésnek indulnak-e az amerikai vállalati profitok, továbbá hogy mi módon oldja meg a washingtoni kormányzat az iraki konfliktust.
